Az elmúlt hét legfontosabb üzenete, hogy a jegybanki kamattartásból még nem következik lazítás. A Fed, az EKB és a japán jegybank egyaránt kivárt, miközben a drága energia, az AI-beruházások és az emelkedő finanszírozási költségek eltérően alakítják mozgásterüket. A befektetők már a növekedés fenntarthatóságát és a vállalati beruházások megtérülését vizsgálják.
USA: erős GDP, sérülékenyebb fogyasztás, kiváró Fed
Az amerikai GDP éves összevetésben 2,1 százalékkal bővült, az előző negyedévhez viszonyított, évesített növekedés pedig 3,4 százalékra gyorsult a korábbi 2,2 százalékról. A vállalati beruházások éves növekedése 8,4, a gépbeszerzéseké 14,1 százalék volt. Az adatközpontok és az informatikai fejlesztések a keresletet és később a termelékenységet is támogathatják. A fogyasztás háttere ugyanakkor gyengül. A személyes jövedelmek szeptemberben éves alapon 4,1, a nominális kiadások 6,3 százalékkal nőttek, miközben a megtakarítási ráta 3,8 százalékra csökkent. A havi reálfogyasztás stagnált, a PCE-infláció éves üteme 3,6, az energia és élelmiszer nélküli mutató 3,1 százalékra gyorsult. A Conference Board bizalmi indexének 84,2 pontról 91,7 pontra ugrása ezért még nem bizonyít tartós fogyasztási fordulatot. A Fed tíz támogató és két ellenszavazattal 3,75 és 4 százalék között tartotta kamatát. A két ellenző emelést sürgetett, Warsh elnök viszont a szeptemberi szigorítás már érzékelhető hatását hangsúlyozta. A döntés idején a piac decemberre 85 százalékos emelési esélyt árazott, miközben egyes elemzők lényegesen bizonytalanabbnak látják a folytatást. A türelmesebb kommunikáció segítheti a rövidebb kötvényeket, de a magas infláció korlátozza a tartós hozamcsökkenést.
Kanadában viszont már léptek. A jegybank negyed százalékponttal 2,5 százalékra emelte kamatát, mert meg akarja akadályozni az energiadrágulás általános inflációvá válását. Ez is jelzi, hogy a globális kamatfordulat továbbra sem egységes, és a kamatszünet könnyen átmenetinek bizonyulhat.
Európa: jobb növekedés, nehéz EKB-dilemma
Az euróövezet GDP-je éves alapon 1,3, negyedéves összevetésben 0,4 százalékkal nőtt, utóbbi kétszerese a várakozásnak. A meglepetés közel felét azonban Írország adta: Németország 0,2 százalékkal bővült, Franciaország 0,1 százalékkal zsugorodott, Olaszország stagnált. A német Ifo 90,2 pontra emelkedett, de a javuló várakozások mellett a jelenlegi üzleti helyzet romlott. A német infláció 3,3 százalékról 2,8 százalékra lassult, jelentős részben az átmeneti üzemanyagadó-kedvezmény miatt. A nemzeti maginfláció 2,1 százalékra csökkent, de az olaj és a gáz drágulása újabb árnyomást okozhat. Az EKB egyhangúlag 2,5 százalékon tartotta betéti kamatát. Az euróövezeti szeptemberi infláció 3,8 százalék, az energia drágulása 18,9 százalék volt, miközben a hosszú állampapírhozamok a szeptemberi előrejelzés lezárása óta átlagosan 35 bázisponttal emelkedtek. A dráguló hitel már fékezi a gazdaságot, ezért decemberben még jöhet egy negyed százalékpontos emelés, de utána indokoltabb lehet a kivárás. A francia kötvények magas hozamfelára külön kockázat marad.
Ázsia: Japán szigorítana, Kína belső kereslete továbbra is gyenge
A BOJ nyolc támogató és egy ellenszavazattal 1,25 százalékon tartotta kamatát, miközben a tartós inflációt már a 2 százalékos céllal összhangban lévőnek látja. A megkérdezett elemzők 83 százaléka decemberi emelést vár. Az egyik forgatókönyv szerint további három lépés 2 százalékig emelné a kamatot. Az erősödő jen és a dráguló jenhitel globális részvénypozíciók leépítését is kiválthatja.
Kínában az októberi feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index 50,1 pontról 49,3 pontra esett, ismét zsugorodást jelezve. Az AI-ipar erős teljesítménye mellett a belső kereslet továbbra is gyenge, ami óvatosságot indokol az ipari nyersanyagokkal kapcsolatban.
Részvénypiacok: a növekedés mellé megtérülés is kell
Az Amazon 77 milliárd dollárt meghaladó negyedéves beruházása és negatív szabad pénzáramlása megmutatta, hogy az AI-ígéretek önmagukban már nem elegendők. Az Intel gyenge előrejelzése szintén eladásokat váltott ki. Az európai részvényalapokból egy hét alatt 2,3 milliárd dollár távozott, miközben az egészségügyi vállalatok ellenállóbbnak bizonyultak. Ebben a környezetben a megrendelések, az adósságteher és a tényleges pénztermelés fontosabb lehet a hangzatos növekedési terveknél.
Árupiacok: az energia továbbra is inflációs kockázat
A Hormuzi-szorosban történt tankertámadás és az újabb amerikai katonai fellépés lehetősége magasan tartja az olajárakat. Pénteken a lejáró decemberi Brent 117,64, a januári kontraktus 113,43 dolláron zárt. A diplomáciai hírek ugyanakkor gyors korrekciót okozhatnak. Az európai gázár 100 euró fölé került megawattóránként, miközben a tárolók 75 százalékos töltöttsége elmarad a szezonális átlagtól. Ez az ipart és Magyarország energiaimportját is terheli. Az arany 4000 dollár alá esése pedig figyelmeztetés: a geopolitikai kockázat mellett a magas kamatok és a befektetői eladások is számítanak. A réz és a vasérc piacán eközben a kínai kereslet bizonytalansága ellensúlyozza az energetikai és technológiai beruházások hosszabb távú nyersanyagigényét.
Forint és állampapírpiac: kamatelőny és költségvetési hitelesség
Az MNB 5,5 százalékos alapkamata továbbra is támasz a forintnak. Az október 30-i reggeli adatok szerint az euró 365,68, a dollár 326,64 forintba került; a háromhavi DKJ hozama 5,14, a tizenkét havié 5,08, a hároméves állampapíré 5,65 százalék volt. A 907 millió eurós szeptemberi külkereskedelmi többlet kedvező, a 6,9 százalékra gyorsuló termelőiár-emelkedés viszont óvatosságot indokol. A költségvetési hiány tervezett csökkentése javíthatja az országkockázatot, de a külföldi eszközök forintban mért eredményét az árfolyam is alakítja: a devizahozam önmagában nem elegendő összehasonlítási alap. A magyar költségvetés 2027-re 4,9 százalékos hiányt céloz, szemben az idei becsült 7,5 százalékkal. A hiteles végrehajtás csökkentheti a hozamokat, az adóemelések és az állami beruházások visszafogása azonban rövid távon fékezheti a vállalati növekedést.
Magyar részvények: egyedi lehetőségek, változó adóterhek
A magyar GDP éves 1,5 és negyedéves 0,1 százalékos növekedése visszafogott keresleti hátteret jelez. Az OTP-nél az 50 milliárd forintos részvény-visszavásárlás és a külföldi terjeszkedés ellensúlyozhatja a különadókat. A MOL 133 milliárd forintos adó-visszatérítési igénye egyszeri pénzügyi lehetőség, miközben az ágazati terhek továbbra is fontosak. A Richternél a gyógyszerértékesítés, a Telekomnál a pénztermelés, a Masterplastnál a lakásprogramokból érkező tényleges megrendelések érdemelnek figyelmet.
