Az elmúlt hét legfontosabb befektetői üzenete, hogy a világgazdaság a magas kamatok ellenére jóval ellenállóbb a vártnál, miközben az energiapiaci sokk és az erős kereslet ismét felfelé tolja az inflációt. Az USA kifejezetten erős, Európában szélesedik a konjunkturális fordulat, miközben a kötvénypiacokon egyre inkább az a kérdés, meddig kell még magas kamatokkal számolni. A korábbi SPB-kitekintőben már látható globális kamatfordulat így újabb megerősítést kapott.
USA: a gazdaság még mindig túl erős a gyors lazításhoz
Az amerikai összetett PMI szeptemberben 58,4 pontra emelkedett, 2021 júliusa óta nem látott üzleti aktivitást jelezve. A szolgáltatási mutató 58,7, a feldolgozóipari PMI 57 pontra emelkedett, miközben a jelenlegi aktivitás évesítve nagyjából 5 százalékos, a harmadik negyedév egészében pedig körülbelül 4 százalékos növekedési ütemmel konzisztens. A szolgáltatások új megrendelései 2022 márciusa, az ipari rendelések 2022 áprilisa óta nem bővültek ilyen gyorsan. A munkaerőpiac sem törik, az új segélykérelmek 197 ezerre csökkentek, miközben a tartós kérelmek 1,72 millió körül maradtak. A PMI szerint ráadásul a foglalkoztatás több mint négy éve nem nőtt ilyen gyorsan. A problémát az infláció jelenti. A vállalati inputköltségek 2022 októbere óta nem emelkedtek ilyen gyorsan, miközben a University of Michigan fogyasztói felmérésében az egyéves inflációs várakozás 4,0-ról 4,6 százalékra ugrott. A fogyasztói bizalom 48,1 pontra, négyhavi mélypontra süllyedt, a háztartások 70 százaléka pedig arra számít, hogy jövedelme lassabban nő majd az áraknál.
Ez a kötvénypiac számára nehéz kombináció! Az amerikai tízéves hozam a hét végén 5,17, a kétéves 4,89 százalék körül járt. A növekedés erős, a munkaerőpiac feszes, az inflációs nyomás pedig ismét emelkedik, ezért a magas hozamkörnyezet tartósabbá válhat.
Európa: végre szélesedik a német fordulat
Németországban az Ifo üzleti klímaindex 88,8-ról 89,9 pontra emelkedett, sorozatban 5. hónapja javulva. A gazdaságkutató intézetek közben 0,6-ról 1,3 százalékra emelték a 2026-os GDP-növekedési előrejelzést. A lényeg azonban a növekedés szerkezetében van! Már nemcsak az ipar, hanem a szolgáltatások is kezdenek magukhoz térni. Az új megrendelések 2022 februárja óta a leggyorsabban emelkedtek, a foglalkoztatás pedig több mint három éve nem bővült ilyen ütemben. Az eurózóna összetett PMI-je 53,1 pontra emelkedett, több mint hároméves csúcsra, a feldolgozóipari termelés pedig 55 havi maximumot ért el. Az AI-beruházások és a védelmi kiadások egyre fontosabb keresleti motorrá válnak. A fordulat árnyoldala, hogy az inputköltségek és az értékesítési árak négy hónapja nem látott ütemben nőnek, miközben az OECD 1 százalékra emelte az eurózóna idei növekedési prognózisát. Ez egyre inkább a ciklikus és ipari vállalatoknak, illetve a bankoknak kedvező, ugyanakkor a hosszú lejáratú kötvények és növekedési részvények számára problémás környezet.
Árupiacok: az energiasokk mellett a fémek és az agrárpiacok is egyre nagyobb figyelmet érdemelnek
Az olajpiacon jelenleg két ellentétes erő mozgatja az árakat. A közel-keleti ellátási kockázatok jelentős geopolitikai prémiumot építettek a Brent árába, amely a hét második felében 106 dollár fölé emelkedett, majd 104 dollár közelébe korrigált. Ezzel szemben az amerikai WTI 92-93 dollár körül mozog, így a két olajtípus közötti árkülönbség látványosan kitágult. Ennek egyik oka, hogy az USA-ban valójában bőséges a nyersolajkínálat. A kitermelés napi 13,939 millió hordó, közel az idei rekordhoz, miközben a legutóbbi héten 2,969 millió hordóval nőttek a kereskedelmi készletek. Vagyis az amerikai piacon jelenleg nincs nyersolajhiány. Ugyanakkor az amerikai stratégiai olajtartalék mindössze 285 millió hordó körül van, ezért egy komolyabb globális ellátási zavar esetén kisebb lenne a rendelkezésre álló biztonsági tartalék. A piac másik problémája a finomított üzemanyagok, különösen a dízel helyzete. Az USA-ban felmerült a dízelexport korlátozása, ami Európát különösen érzékenyen érintené. A probléma tehát nem feltétlenül az, hogy kevés a nyersolaj, hanem hogy szűkösebb a megfelelő finomítói kapacitás és az elérhető kész üzemanyag. Ez magyarázza azt is, hogy miközben az amerikai nyersolajkínálat erős, az üzemanyagárak magasak! Az US-i benzin ára egy hónap alatt 9,6 százalékkal, gallononként 4,49 dollárra emelkedett. A lényeg tehát, hogy a Brent magas árát elsősorban a globális és közel-keleti ellátási kockázatok tartják fenn, miközben az amerikai WTI-t a rekordközeli hazai termelés és a növekvő készletek lefelé húzzák. Ezért nyílt ki ennyire a Brent és a WTI közötti árkülönbség.
Az európai földgázpiac még sérülékenyebb. A TTF a hét végén akár 3,6 százalékkal esett, heti szinten pedig körülbelül 8 százalékos csökkenést mutatott, de a tárolók mindössze 70 százalékos töltöttségen állnak, szemben az ilyenkor jellemző 86 százalékkal. A hét korábbi részében a norvég gázszállítások 16 százalékkal maradtak el az ötnapos átlagtól, miközben az északnyugat-európai LNG-beáramlás 24 százalékkal meghaladta a harmincnapos átlagot. A hét végén több mint 200 dolgozó sztrájkja jelentett újabb kockázatot az Equinor norvég létesítményeinél. Európa tehát egyre nagyobb mértékben támaszkodik LNG-re éppen akkor, amikor a globális LNG-szállítások egyik legfontosabb útvonala, Hormuz körül továbbra is jelentős a bizonytalanság.
A nemesfémeknél az arany továbbra is rendkívül erős. Az árfolyam 4 250-4 300 dollár környékén maradt annak ellenére, hogy az amerikai tízéves hozam 5 százalék fölé emelkedett és a dollár is erősödött. Ez azért figyelemre méltó, mert normál környezetben mindkettő ellenszél az arany számára. A hét végén az arany ETF-ek egyetlen kereskedési napon 272,700 unciával növelték állományukat, ami arra utal, hogy az intézményi kereslet és a geopolitikai fedezeti igény továbbra is jelentős.
Az ipari fémeknél a réz kínálati oldala érdemel figyelmet. A kínai rézkínálat szűkülésének jelei már a bányavállalatokat is támogatták. Ez különösen fontos egy olyan környezetben, ahol az AI-adatközpontok, az elektromos hálózatfejlesztések és az európai beruházási ciklus egyszerre növelhetik a rézigényt. A nyersanyagpiaci infláció ezért már nem kizárólag olajtörténet.
Az agrártermékeknél a búza mutatja a legnagyobb geopolitikai érzékenységet. A fekete-tengeri szállítások zavarai az amerikai búza határidős árát az elmúlt hetekben közel hároméves csúcsra emelték, majd az alternatív balti exportútvonalak lehetősége korrekciót hozott. A szójabab és a kukorica piacán közben a kínai kereslet vált kulcstényezővé. Peking készletkapacitást szabadított fel, ami növelheti a későbbi import lehetőségét.
Az árupiac legfontosabb üzenete, hogy az inflációs kockázat több csatornán keresztül egyszerre épül. Az olaj a közlekedési és termelési költségeket, a földgáz az európai ipart és villamosenergia-árakat, a réz a beruházási költségeket, a gabonafélék pedig az élelmiszer-inflációt érintik. Ez az egyik legfontosabb magyarázata annak, hogy az erősödő világgazdaság ellenére miért nem tudnak érdemben csökkenni a globális kötvényhozamok. A piacnak ismét nemcsak a növekedést, hanem egy szélesedő nyersanyagár-sokk másodkörös inflációs hatásait is áraznia kell.
Forint és állampapírpiac: a kamatelőny továbbra is fontos védőháló
Az MNB 5,50 százalékon tartotta az alapkamatot, miközben a három hónapos DKJ hozama 5,25, a 12 hónaposé 5,12, a hároméves magyar állampapíré 5,77 százalék körül alakult. A forint a hét végén 365 körüli EUR/HUF és 321 körüli USD/HUF árfolyamon mozgott. A hazai deviza számára a magas kamatszint továbbra is támaszt jelent, de az 5 százalék feletti amerikai Treasury-hozamok mellett csökken a magyar kamatelőny relatív vonzereje. A forint szempontjából ezért az amerikai hozamok, az energiaimport költsége és a hazai inflációs pálya egyaránt meghatározó. Az MNB szerint az infláció csak 2028 második felében érheti el az új 2,5 százalékos középtávú célt, ami óvatosságot indokol a kamatpályán.
Magyar részvények: magas hozamkörnyezetben is vannak egyedi történetek
A BUX a hét végére 152 ezer pont közelében mozgott. Az OTP 45-46 ezer forintos sávban maradt. A bank számára a magas kamatkörnyezet támogathatja a kamatmarzsokat, ugyanakkor a lassabb hazai hitelkereslet ellensúlyt jelenthet. A MOL 5200 forint körül mozgott, ahol a 100 dollár feletti Brent mellett a finomítói árrések és az ellátásbiztonság egyaránt kulcstényezők. A Richter 12,500 forint felett maradt, defenzívebb karaktere pedig különösen értékes lehet a magas kötvényhozamokkal és energiaárakkal jellemezhető környezetben. A Magyar Telekomnál a stabil cash flow és a részvényesi kifizetések, a 4iG-nél pedig a regionális digitális infrastruktúra-bővülés (többek között a montenegrói adatközpont-projekt) adhat vállalatspecifikus katalizátort.
Mire figyeljünk a héten?
A következő napok sűrű makronaptárt hoznak, kedden az amerikai fogyasztói bizalom, szerdán a kínai PMI-k, az amerikai ADP-foglalkoztatás és fogyasztás, csütörtökön az amerikai ISM, pénteken pedig a szeptemberi munkaerőpiaci jelentés kerül fókuszba. A piac 90 ezres új munkahelyteremtést és 4,1 százalékos munkanélküliséget vár, miközben az eurózóna szeptemberi inflációjára 3,7 százalékos konszenzus szerepel. A befektetési környezet tehát ismét változik! Erősebb növekedés, magasabb energiaárak és tartósabb infláció találkozik emelkedő kötvényhozamokkal. Ebben a helyzetben különösen fontossá válik a deviza-, kamat- és részvénykockázatok összehangolt kezelése.
Szerző: Kosovics László, elemzési üzletág vezető
Az SPB Befektetési Zrt. szakértői személyre szabott portfólió kialkítással és nemzetközi befektetési megoldásokkal segítik ügyfeleiket a változó piaci környezethez való alkalmazkodásban. Vegye fel a kapcsolatot az SPB szakértőivel, és tekintsük át együtt, hogyan alakítható portfóliója a következő piaci ciklus kihívásaihoz és lehetőségeihez!
