A világgazdaságban egyre látványosabban különülnek el a növekedés motorjai. Kína technológiai és exportorientált ipara gyorsan fejlődik, miközben a belső fogyasztás továbbra is gyenge. Az Egyesült Államokban az erős kereslet és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások újraélesztik az inflációt, Európában pedig a gazdasági kilábalást a magas energiaárak és a francia bizonytalanság veszélyeztetik. A befektetők számára a legfontosabb kérdés, hogy a tartósan magas kamatok mellett mely gazdaságok és vállalatok képesek fenntartani növekedésüket.
Kína: stabil GDP, rendkívül erős technológiai ipar
Kína gazdasága a harmadik negyedévben 4,5%-kal, az első kilenc hónapban 4,6%-kal bővült, így továbbra is teljesíthető az éves 4,5–5%-os növekedési cél. A felszín alatt azonban jelentős szerkezeti különbségek húzódnak. Szeptemberben az ipari termelés 5,5%-kal, a feldolgozóipar 6%-kal nőtt. Az első kilenc hónapban a csúcstechnológiai gyártás 14,3%-kal, a gépgyártás 10,2%-kal bővült. A félvezetőgyártás hozzáadott értéke 79,2%-kal, a 3D nyomtatók termelése 62,5%-kal, az akkumulátorgyártás 39,5%-kal, az ipari robotoké pedig 29,1%-kal emelkedett. Ezek az adatok azt mutatják, hogy Kína már nem kizárólag az olcsó tömegtermelésre építi versenyképességét. A félvezetők, az automatizáció, az elektromobilitás és a mesterséges intelligencia egyre fontosabb növekedési tényezők. Ezzel szemben a cementgyártás 5,3%-kal, az üveggyártás 14%-kal csökkent, jelezve az ingatlanpiachoz kötődő hagyományos ágazatok tartós gyengeségét.
Kínai fogyasztás: a legnagyobb kihasználatlan növekedési tartalék
A kínai kiskereskedelmi forgalom szeptemberben mindössze 1,1%-kal emelkedett, bár ez meghaladta a 0,5%-os várakozást. Az autóértékesítések nélkül 3,9%-os növekedést mértek, a kommunikációs eszközök forgalma pedig 31,1%-kal bővült. Az első kilenc hónapban a szolgáltatások fogyasztása 5%-kal, az online kereskedelem 4,4%-kal, a vidéki kiskereskedelem 2,3%-kal növekedett. A háztartási fogyasztás jelenleg a GDP mintegy 40%-át képviseli. Ennek 45–50%-ra emelése hosszabb távon jelentős gazdasági fordulatot hozhatna, mérsékelve az exporttól és az állami beruházásoktól való függőséget. Ehhez azonban a háztartási jövedelmek, a fogyasztói bizalom és az ingatlanpiac tartós javulása szükséges. Befektetői szempontból a technológiai vállalatok mellett a digitális kereskedelem és a fogyasztási szolgáltatások kínálhatnak hosszabb távú lehetőségeket.
Egyesült Államok: erős növekedés, újra gyorsuló infláció
Az amerikai gazdaság októberben is kiemelkedő teljesítményt mutatott. Az S&P Global kompozit PMI-indexe 58,4-ről 57,6 pontra mérséklődött, de így is 2022 óta a második legmagasabb értéket érte el. A feldolgozóipari mutató 56 pontra emelkedett, miközben az új megrendelések négy és fél éve nem látott ütemben bővültek. A növekedést az erős fogyasztás, az AI-beruházások és a védelmi kiadások támogatják. Ugyanakkor az energia-, szállítási és nyersanyagköltségek emelkedése miatt a vállalati értékesítési árak több mint négyéves csúcsra gyorsultak. A Fed számára ez különösen kellemetlen kombináció: az erős kereslet mellett az infláció is gyorsul. Az október 28-i kamatdöntés előtt a piac 4%-os felső kamathatárral számol, miközben a további szigorítás kockázata fennmarad. Ez támogatja a dollárt, de nyomást gyakorolhat a hosszú lejáratú kötvényekre és a magas értékeltségű technológiai részvényekre.
Európa: Németország javul, Franciaország visszaesik
Az euróövezet kompozit PMI-indexe októberben 53,1-ről 51,9 pontra csökkent, elmaradva az 52,7 pontos várakozástól. A szolgáltatási mutató 51,7-re, a feldolgozóipari index 52,4-re mérséklődött. Németországban ugyanakkor a feldolgozóipari PMI 54,2 pontra emelkedett, amit az export, az infrastrukturális fejlesztések és a védelmi beruházások támogattak. A német ZEW-várakozási index viszont 34,7-ről 28,1 pontra esett, jelezve a kilábalás törékenységét. Franciaországban a kompozit PMI 48,4 pontra zuhant, ami már gazdasági visszaesést jelez. A politikai bizonytalanság és a költségvetési problémák tovább növelhetik a francia állampapírok kockázati felárát. Az EKB október 29-én várhatóan 2,5%-on tartja betéti kamatát, de a magas energiaárak miatt decemberben egy újabb kamatemelés sem zárható ki.
Árupiacok: az olaj ismét inflációs sokkot okozhat
A Brent 116,72, a WTI 103,27 dollárra emelkedett, így árkülönbségük 13,45 dollárra tágult. A húszik szaúdi energetikai létesítmények elleni támadásai és a Hormuzi-szoros hajózási kockázatai jelentős geopolitikai felárat eredményeznek. Az amerikai kitermelés napi 13,269 millió hordóra csökkent, miközben a kereskedelmi nyersolajkészletek 3,06 millió hordóval apadtak. A finomítók 93,4%-os kihasználtsággal működnek, a dízel finomítói árrése pedig továbbra is rendkívül magas. Az európai földgázpiac szintén sérülékeny, mivel a kontinens importfüggősége miatt az energiadrágulás gyorsan megjelenhet az ipari költségekben. Az arany geopolitikai fedezeti szerepe, valamint a réz iránti, AI-adatközpontokhoz és elektromos hálózatfejlesztésekhez kapcsolódó kereslet továbbra is fontos befektetési tényező. Az energiapiaci sokk ugyanakkor a kötvényhozamokat is magasan tarthatja.
Forint és állampapírpiac: a kamatelőny véd, de a külső kockázatok erősödnek
Az MNB október 20-án változatlanul, 5,50%-on tartotta az alapkamatot. A jegybank szerint a magas energiaárak, a nemzetközi hozamemelkedés és a geopolitikai bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol. A forint az október 22-i hivatalos árfolyamok alapján 366,52-es EUR/HUF és 326,23-as USD/HUF szinten állt. A hazai devizát továbbra is támogatja a pozitív reálkamat, ugyanakkor az erős dollár és a dráguló energia növeli a leértékelődési kockázatot. A magyar állampapírpiacon a rövidebb lejáratok kiszámíthatóbb kamatjövedelmet kínálhatnak, míg a hosszú futamidők érzékenyebbek a nemzetközi hozamemelkedésre. Forintbefektetők számára ezért különösen fontos a futamidők és a devizakitettség tudatos megválasztása.
Magyar részvények: eltérő ágazati kilátások
Az OTP számára a magas kamatkörnyezet támogathatja a kamatmarzsokat, ugyanakkor a lassabb hitelkereslet és a finanszírozási költségek növekedése kockázatot jelent. A MOL-nál a 117 dollár közeli Brent és a magas finomítói árrések kedvezőek lehetnek, bár a nyersanyagbeszerzés, az ellátásbiztonság és a szabályozási környezet továbbra is meghatározó. A Richter defenzív üzleti modellje, a Magyar Telekom stabil pénztermelő képessége, valamint a 4iG digitális infrastruktúrához kapcsolódó fejlesztései eltérő befektetési lehetőségeket kínálnak. A Wizz Air számára ugyanakkor a dráguló repülőgép-üzemanyag komoly eredménykockázat, különösen akkor, ha a magas jegyárak már visszafogják a keresletet.
A következő napokban a Fed és az EKB kamatdöntése, az amerikai harmadik negyedéves GDP, valamint az euróövezeti növekedési és német inflációs adatok kerülnek előtérbe. Az amerikai GDP esetében 3,2%-os évesített növekedést, az euróövezetben 0,2%-os negyedéves bővülést várnak. A befektetési környezet legfontosabb sajátossága, hogy az erős amerikai növekedés, a kínai technológiai fordulat és az európai energiasokk egyszerre alakítja a kamatokat, a devizákat és a részvénypiacokat.
Az SPB Befektetési Zrt. szakértői személyre szabott portfólióépítéssel és nemzetközi befektetési megoldásokkal segítik ügyfeleiket a változó piaci környezetben. Vegye fel a kapcsolatot szakértőinkkel, és tekintsük át együtt, hogyan használhatók ki a következő befektetési ciklus lehetőségei a kockázatok tudatos kezelése mellett!
