A globális pénzpiacokon egyre élesebb ellentmondás rajzolódik ki!
Miközben az US-i gazdaság és a technológiai beruházások továbbra is jelentős növekedési erőt képviselnek, a dráguló energia, az emelkedő állampapírhozamok és a romló költségvetési kilátások egyre komolyabb akadályt jelentenek a részvénypiacok számára. A befektetők figyelme a vállalati profitokról a finanszírozási költségekre és az inflációs kockázatokra helyeződik át. Az új környezetben a tőke egyre szelektívebben keresi a növekedési lehetőségeket.
Amerika: erős beruházások, lassuló munkaerőpiac, dráguló finanszírozás
Az amerikai tízéves állampapírhozam a héten 5,36 százalékig emelkedett, közel negyedszázados csúcsot megközelítve. A hozamemelkedés mögött már nem kizárólag a Fed kamatpolitikája áll, hanem a növekvő államadósság, a jelentős költségvetési finanszírozási igény és az infláció tartósságával kapcsolatos bizonytalanság is. A szeptemberi jegybanki jegyzőkönyv alapján további kamatemelés lehetséges, bár az októberi lépés nem tűnik sürgetőnek. A munkaerőpiac fokozatosan veszít lendületéből. Szeptemberben mindössze 29 ezer új munkahely keletkezett, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalékra emelkedett. Ezzel szemben az új munkanélküli-segélykérelmek száma 197 ezerre csökkent, a négyhetes átlag pedig 198 ezerrel 2022 szeptembere óta a legalacsonyabb szintet érte el. Ez arra utal, hogy a vállalatok kevesebbet vesznek fel, de tömeges elbocsátások egyelőre nincsenek. A fogyasztói bizalom romlása ellenére a gazdaságot továbbra is támogatják a technológiai beruházások. Az augusztusi amerikai külkereskedelmi hiány 105,6 milliárd dollárra nőtt, részben a félvezetők és beruházási javak importjának emelkedése miatt. Ez egyszerre jelzi az AI-infrastruktúra iránti erős keresletet és az amerikai gazdaság jelentős importfüggőségét. A részvénypiacokon ezért továbbra is az AI-hoz kapcsolódó vállalatok lehetnek a növekedés fő kedvezményezettjei, miközben a magas hozamok egyre nagyobb értékeltségi kockázatot jelentenek.
Európa: ipari élénkülés, de továbbra is törékeny növekedés
A német gazdaság augusztusi adatai jól mutatják az európai fellendülés ellentmondásait. Az ipari termelés havi 2, éves 2,3 százalékkal bővült, jelentősen meghaladva a várakozásokat. Ugyanakkor a gyáripari megrendelések 10.6 százalékkal zuhantak, a belföldi rendelések 17.3, a beruházási javak megrendelései pedig 15.3 százalékkal estek vissza. A kiugró visszaesés jelentős részét egyszeri nagy megrendelések kiesése magyarázza, ezek nélkül mindössze 0.1 százalékos csökkenés látszik. A német külkereskedelmi többlet 19.5 milliárd euróra mérséklődött, miközben Kína részesedése a német exportból 2020 óta 8-ról 4 százalékra csökkent. A kutatóintézetek 1.3 százalékos idei GDP-növekedést várnak, elsősorban az állami beruházások támogatásával. A gépgyártás, az elektromos infrastruktúra és a védelmi ipar továbbra is kedvezőbb helyzetben lehet, mint az energiaigényes vegyipar és a kínai versenynek kitett autógyártás.
Franciaország adósságválsága külön kockázatot jelent: a tízéves állampapírhozam 4,82 százalékig emelkedett, a német kötvényekkel szembeni felár pedig 140 bázispont közelében járt. A magas finanszírozási költségek a francia bankrendszeren keresztül más európai országokra is átterjedhetnek. Az EKB mozgásterét egyszerre korlátozza az energiainfláció és az állampapírpiaci feszültség. A válság a közös európai finanszírozás és a beruházási prioritások kérdését is előtérbe helyezheti.
Kína: stabilizáció, de a belső kereslet továbbra is gyenge
Kínában a szeptemberi feldolgozóipari PMI 50,1 pontra, a RatingDog mutató pedig 52,1 pontra emelkedett, jelezve az ipari aktivitás javulását. A Világbank 4,2-ről 4,5 százalékra emelte az idei növekedési előrejelzését, ugyanakkor a fogyasztás és a magánberuházások továbbra is gyengék. Az ünnepi időszak utazási forgalma mindössze 0,6 százalékkal nőtt éves alapon. A kínai tízéves állampapírhozam 1,7 százalék körül mozog, ami látványos ellentétben áll az 5 százalék feletti amerikai hozamokkal. A különbség a kínai gazdaság visszafogott inflációját és gyengébb belső keresletét tükrözi. Befektetési szempontból továbbra is a technológiai export, az elektromos infrastruktúra és az AI-hoz kapcsolódó gyártókapacitások kínálhatnak érdekesebb lehetőségeket.
Forint és magyar állampapírok: kedvező infláció, kedvezőtlen külső környezet
A magyar szeptemberi infláció 1.6 százalékra emelkedett az augusztusi 1.3 százalékról, de elmaradt az 1.8 százalékos várakozástól. Az élelmiszerárak éves alapon 1.3 százalékkal csökkentek, miközben a szolgáltatások 4.9, az üzemanyagok 6.9 százalékkal drágultak. Az ipari termelés augusztusban 8.7 százalékkal nőtt, jelentősen meghaladva a 4,1 százalékos várakozást. A forint az euróval szemben 366 körül mozgott, miközben a három hónapos diszkontkincstárjegy hozama 5.23, a hároméves állampapíré 5,83 százalék közelében állt. A kedvező inflációs környezet növeli a forintbefektetések reálhozamát, de a dollár erősödése és a drága olaj korlátozza a hazai deviza felértékelődési lehetőségeit.A költségvetési kockázatok miatt a hosszú lejáratú magyar kötvényeknél továbbra is indokolt az óvatosság. A rövidebb futamidők kiszámíthatóbb kamatjövedelmet kínálhatnak, míg a hosszabb lejáratok jelentősebb árfolyamnyereséget hozhatnak egy hiteles fiskális konszolidáció és globális hozamcsökkenés esetén.
Magyar részvények: az OTP nyomás alatt, a MOL helyzete összetett
A Budapesti Értéktőzsde a nemzetközi kockázatkerülés egyik vesztese volt. Az OTP árfolyama október 8-án 38 740 forint körül járt, szemben a szeptember végi 43 ezer forint feletti szintekkel. A gyengülésben az európai bankrészvények eladási hulláma, az emelkedő kötvényhozamok és a magasabb kockázati prémium játszottak szerepet. A bank fundamentális jövedelmezősége ugyanakkor továbbra is fontos támaszt jelenthet. A MOL számára a 100 dollár feletti olaj kedvező a kitermelésben, a rekordközeli finomítói árrések pedig további eredménypotenciált jelentenek. A Richter és a Magyar Telekom defenzívebb üzleti modellje mérsékelheti a piaci kilengéseket. A hazai részvénypiac tartós fordulatához azonban a nemzetközi banki hangulat stabilizálódása és a magyar költségvetési kilátások javulása szükséges.
Árupiacok: az olajsokk már a teljes világgazdaságot érinti
A Brent 104,72, a WTI 91,85 dollár közelében járt, a két olajfajta közötti különbség közel 13 dollárra tágult. Az amerikai olajtermelés napi 13,979 millió hordóval történelmi csúcs közelében áll, miközben a készletek 3,186 millió hordóval csökkentek. A közel-keleti szállítási kockázatok és a dízelhiány továbbra is jelentős árprémiumot indokolnak. Az európai földgáz ára 80 euró/MWh fölé emelkedett, miközben a tárolók 73 százalékos töltöttsége elmarad a megszokott 88 százaléktól. Az arany 4100 dollár felett stabilizálódott, a réz keresletét pedig továbbra is támogatják az elektromos hálózatok és az AI-adatközpontok beruházásai.
A következő időszak meghatározó kérdése, hogy az energiainfláció és a magas állampapírhozamok mennyire fékezik a gazdasági növekedést. Az amerikai inflációs adatok, a Fed kommunikációja és az európai kötvénypiac alakulása egyaránt jelentős átárazódást okozhatnak. A jelenlegi környezetben különösen fontos a devizák, futamidők és részvénypiaci kitettségek tudatos összehangolása. Az SPB Befektetési Zrt. szakértői személyre szabott portfólióelemzéssel és nemzetközi befektetési megoldásokkal segítik ügyfeleiket abban, hogy a változó piaci környezet kockázatai mellett az újonnan megnyíló lehetőségeket is kihasználhassák.
