A világgazdaság október közepére ismét olyan helyzetbe került, amelyben a magas energiaárak, az infláció gyorsulása és a geopolitikai bizonytalanság egyszerre alakítják a befektetői döntéseket. Az USA gazdasága továbbra is ellenálló, Európában viszont az energiaválság és a költségvetési feszültségek korlátozzák a növekedést. Kína exportja kiugróan erős, miközben a belső fogyasztás gyenge. A részvénypiacokon az AI-beruházások megtérülése, a kötvénypiacokon a kamatpályák, a devizapiacon pedig a dollár tartós kamatelőnye került előtérbe.
USA: az infláció gyorsul, a fogyasztás szerkezete romlik
Az amerikai infláció szeptemberben éves alapon 3,7%-ra emelkedett az augusztusi 3,4%-ról, miközben havi szinten 0,6%-os drágulást mértek. A maginfláció 2,6% volt, a benzinárak pedig egyetlen hónap alatt 9,1%-kal ugrottak meg. A termelői árak éves emelkedése elérte a 6,3%-ot, havi szinten 1,3%-os növekedéssel. Ez különösen fontos, mert a 3,4%-kal dráguló szállítási és raktározási szolgáltatások azt jelzik, hogy az energiapiaci sokk fokozatosan más termékek árába is beépülhet. A szeptemberi kiskereskedelmi forgalom 0,8%-kal nőtt a várt 0,3% helyett, éves szinten pedig 6,3%-kal, 745 milliárd dollárra emelkedett. A kedvező főadat azonban megtévesztő! A benzinkutak forgalma 6,4%-kal ugrott meg, miközben az autó- és üzemanyag-eladások nélküli forgalom mindössze 0,2%-kal, a GDP szempontjából fontos kontrollcsoport pedig csupán 0,1%-kal bővült. A háztartások egyre többet költenek energiára, és kevesebb pénzük marad más termékekre. Az ipar ugyanakkor erősebb képet mutat. A szeptemberi ipari termelés 0,7%-kal nőtt, az októberi Empire State index pedig 7,6-ról 25,5 pontra ugrott. A közműszektor kibocsátása havi 3,5%-kal emelkedett, ami részben az adatközpontok növekvő energiaigényével függ össze. A Fed számára ez nehéz helyzet. Az infláció szigorítást indokolhat, a fogyasztás lassulása viszont óvatosságot követel. Az októberi kamatemelés valószínűsége a hét második felére mérséklődött, miután a jegybanki kommunikáció visszafogta a várakozásokat.
Európa: az energiainfláció és az államadósság egyszerre jelent veszélyt
Az eurózóna inflációja augusztusban még 3,2% volt, szeptemberben azonban 3,8%-ra gyorsult. Az energiaárak éves szinten 18,9%-kal emelkedtek, a maginfláció 2,5%-ra, a szolgáltatások drágulása 3,2%-ra nőtt. Németországban 3,3%, Franciaországban 3,4%, Olaszországban 4,2%, Spanyolországban 5% volt az infláció. Németországban az energiaárak 14,9%-kal emelkedtek, miközben a maginfláció 2,4%-on stagnált. A 2026-ra várt 1%-os és a 2027-re prognosztizált 1,1%-os növekedés továbbra is törékeny. Az infrastruktúra- és védelmi beruházások támogatják a gazdaságot, de az autóipart a kínai verseny, a vámok és a magas energiaköltségek terhelik. Az EKB decemberben 25 bázisponttal, 2,75%-ra emelheti betéti kamatát, bár a másodkörös inflációs hatások egyelőre korlátozottak. Közben Franciaország költségvetési válsága miatt a tízéves francia és német állampapírok hozamkülönbsége 140 bázispont közelébe emelkedett. A tartósan magas finanszírozási költségek önmagukban is fékezhetik a növekedést, ezért az EKB mozgástere szűkebb, mint amit az infláció indokolna.
Kína: rekordexport mellett gyenge belső kereslet
Kína szeptemberi exportja 36,3%-kal, importja 31%-kal emelkedett, a kereskedelmi többlet pedig elérte a 133,5 milliárd dollárt. Az első kilenc hónapban 938,1 milliárd dolláros többlet halmozódott fel. A csúcstechnológiai export 64%-kal, a félvezetőexport kilenchavi összevetésben 108,1%-kal bővült. A belső gazdaság azonban lényegesen gyengébb. A termelői infláció 5%-ra gyorsult, miközben a fogyasztói árak mindössze 0,9%-kal emelkedtek. A vállalatok tehát nehezen tudják áthárítani növekvő költségeiket. A harmadik negyedéves GDP-növekedésre 4,4%-os várakozás alakult ki, ezért további jegybanki élénkítés válhat szükségessé. Az EU tervezett kínai importkorlátozásai újabb kereskedelmi konfliktust eredményezhetnek.
Árupiacok: az olaj- és dízelhiány újabb inflációs hullámot indíthat
A Brent hordónként 109, a WTI 101 dollár közelében is megfordult. Az amerikai olajtermelés napi 13,979 millió hordóról 13,679 millióra csökkent a hurrikán okozta leállások miatt, a nyersolajkészletek pedig 8,557 millió hordóval apadtak. A Hormuzi-szoros forgalma továbbra is jelentősen elmarad a háború előtti szinttől. A dízelpiac különösen feszes, a finomítói kapacitások szűkössége és a szállítási zavarok magas üzemanyagárakat eredményeznek (a TotalEnergies európai finomítói árrése hordónként 13,5 dollárról 33,2 dollárra emelkedett!!!). Az európai gáztárolók töltöttsége mindössze 74%, szemben a szezonálisan jellemző 89%-kal, ami komoly téli kockázat. Az arany 4100 dollár felett stabilizálódott, miközben a rézpiacot a kínálati bizonytalanság, a vasércet pedig a gyenge kínai kereslet alakítja.
Forint és magyar állampapírpiac: a költségvetés hitelessége dönthet
A forint október közepén 364 körüli EUR/HUF-árfolyamon stabilizálódott, miközben az USD/HUF 325 közelében mozgott. A három hónapos diszkontkincstárjegy hozama 5,21%, a tizenkét hónaposé 5,07%, a hároméves magyar állampapíré 5,63% körül alakult. A magyar eszközök megítélését javította a 2030-ra kitűzött euróbevezetési cél, de a tényleges felértékelődési potenciált a költségvetési konszolidáció hitelessége határozza meg. Az IMF Magyarországra 2026-ban 1,9%-os, 2027-ben 2,1%-os növekedést vár, ugyanakkor 7-7,5% közötti GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol. A jövő évi büdzsé ezért kulcsfontosságú. A 4,5% körüli hiánycél támogathatná a forintot és a hosszabb magyar kötvényeket, míg az 5,5% feletti cél csalódást okozhatna. A magas dollárhozamok és az energiaimport költségei továbbra is jelentős külső kockázatot jelentenek.
Magyar részvények: az OTP akvizíciója és a MOL finomítói árrései kerülnek előtérbe
A BUX október közepén 144 ezer pont közelében mozgott. Az OTP számára meghatározó fejlemény az észt Luminor Bank felvásárlásának európai bizottsági jóváhagyása, valamint az MNB által engedélyezett, 50 milliárd forintos részvény-visszavásárlási program. A MOL számára a magas olajár mellett a finomítói árrések és a szerbiai NIS megszerzésének bizonytalansága jelentik a legfontosabb tényezőket. A Richter defenzívebb üzleti modellje és devizás bevételei a bizonytalan piaci környezetben előnyt jelenthetnek, míg a Magyar Telekomot stabil pénztermelő képessége támogathatja. A hazai ipari termelés augusztusban 8,7%-kal, az autógyártás 43,3%-kal bővült, ugyanakkor az akkumulátorgyártás 18,1%-kal visszaesett. A 4iG és a kisebb technológiai vállalatok esetében a digitális infrastruktúra-fejlesztések teremthetnek lehetőségeket, de a finanszírozási költségek és a beruházások tényleges megtérülése egyre fontosabb.
Devizapiac: az EUR/USD kilátásait a Fed, a francia adósságválság és az energiapiac határozza meg
Az EUR/USD október közepén 1,12 körül mozgott, miután az euró augusztusi csúcsához képest több mint 4%-ot veszített értékéből. A dollár erősödésének alapvető oka az amerikai és európai kamatkilátások különbsége. Az amerikai tízéves állampapírhozam 5,1% körül, a német megfelelője 3,4% közelében alakult, ami jelentős hozamelőnyt biztosít a dollárban denominált befektetéseknek. Az amerikai szeptemberi infláció 3,7%-ra gyorsult, a termelői árak pedig 6,3%-kal emelkedtek, ezért a Fed monetáris szigorításának lehetősége továbbra sem zárható ki. A piac azonban a hét második felében már jóval kisebb esélyt tulajdonított az októberi kamatemelésnek, miután a jegybanki kommunikáció óvatosabbá vált. Ez magyarázza, hogy a dollár a vártnál magasabb infláció ellenére is gyengült, az euró pedig ismét 1,12 fölé kapaszkodott. Az euró számára Franciaország jelenti a legfontosabb önálló kockázatot. A francia tízéves állampapírhozam 4,9% közelébe emelkedett, a német kötvényekhez viszonyított felár pedig megközelítette a 140 bázispontot. Amennyiben ez a különbség 150-160 bázispont fölé tágulna, az újabb euróeladási hullámot indíthatna. A befektetők ugyanis nemcsak a francia költségvetés fenntarthatóságát, hanem az euróövezeti állampapírpiac esetleges széttöredezését is áraznák. Az energiapiaci helyzet szintén a dollárnak kedvez. A 100 dollár feletti olajár és a magas európai gázárak rontják az energiaimportőr eurózóna külkereskedelmi egyensúlyát, miközben az amerikai gazdaság relatív energiaellátási előnye erősítheti a dollárt. A következő három-hat hónapban az 1,10-1,15 közötti EUR/USD-sáv tűnik valószínűnek. Kedvezőtlen francia költségvetési fejlemények vagy újabb amerikai kamatemelési várakozások esetén az 1,10-es tartomány tesztelése következhet. Ezzel szemben a Fed szigorítási várakozásainak további mérséklődése és az európai fiskális helyzet stabilizálódása 1,15 felé emelheti az árfolyamot. 2027-ben tartósan 1,15 feletti EUR/USD is elképzelhető, amennyiben csökken az amerikai kamatelőny. Forintbefektetőként azonban a dollárkitettség hatását külön kell vizsgálni. Változatlan EUR/HUF mellett az EUR/USD csökkenése automatikusan növeli az USD/HUF-árfolyamot. A devizakockázat kezelése ezért legalább olyan fontos, mint a dollárban denominált befektetések várható hozama.
