A múlt hét makrogazdasági eseményei egyértelműen azt mutatták, hogy a világgazdaság új szakaszba lépett. Miközben az infláció a legtöbb fejlett gazdaságban továbbra sem tért vissza tartósan a jegybanki célokhoz, a növekedési kilátások régiónként jelentősen eltérnek. Az Egyesült Államok gazdasága továbbra is ellenállónak bizonyul, Európa fokozatos stabilizálódást mutat, Kína egyre inkább kétsebességessé válik, míg Japán történelmi jelentőségű monetáris fordulatot hajt végre. Mindez alapvetően alakíthatja át a globális tőkepiaci folyamatokat, hiszen egyszerre változik a világ két legfontosabb jegybanki finanszírozási környezete: az amerikai Federal Reserve továbbra is szigorú monetáris politikát folytat, miközben a Bank of Japan három évtizednyi rendkívül laza politika után fokozatos kamatemelési ciklusba kezdett.
Az amerikai gazdaság továbbra is ellenálló
Az Egyesült Államok gazdaságáról érkező adatok összességében továbbra is kedvező képet festenek. A májusi kiskereskedelmi forgalom a várakozásokat meghaladva 0,9%-kal emelkedett havi alapon, ami azt mutatja, hogy az amerikai fogyasztók továbbra is jelentős vásárlóerővel rendelkeznek. A növekedés széles bázisú volt, az online kereskedelem, az autóértékesítések és az üzemanyag-forgalom egyaránt bővült. Bár az emelkedő benzinárak részben felfelé torzították a nominális adatokat, az üzemanyag-forgalomtól megtisztított értékesítés is erős maradt. A lakossági fogyasztás továbbra is az amerikai gazdaság legfontosabb növekedési motorja, amit a stabil foglalkoztatottság és a reálbérek emelkedése támogat.
Ezzel szemben az amerikai lakáspiac továbbra is gyenge. A lakásépítések száma 2020 óta nem látott mélypontra csökkent, elsősorban a magas jelzáloghitel-kamatok és a romló megfizethetőség miatt. Az építőipari vállalatok visszafogják új projektjeiket, miközben árengedményekkel és kamattámogatásokkal próbálják fenntartani az értékesítéseket. Rövid távon nem várható gyors fordulat, mivel a magas finanszírozási költségek továbbra is korlátozzák a keresletet.
Az ipari termelés ennél kedvezőbb képet mutat. Bár a teljes kibocsátás csak mérsékelten nőtt, a részletes adatok alapján jól látható, hogy a beruházási javakhoz kapcsolódó ágazatok továbbra is dinamikusan bővülnek. Az adatközpontok építése, a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások és az ellátási láncok részleges hazatelepítése továbbra is jelentős vállalati tőkekiadásokat generálnak. A félvezető-, elektronikai és üzleti berendezés-gyártás növekedése ellensúlyozta a vegyipar és a kőolaj-feldolgozás gyengébb teljesítményét. Emellett az olaj- és gázkutató fúrások aktivitása is jelentősen emelkedett, ami arra utal, hogy az amerikai energiaipar továbbra is a magasabb nyersanyagárakra reagálva növeli kitermelési kapacitásait.
A Fed továbbra is az infláció letörésére koncentrál
A hét egyik legfontosabb eseménye a Federal Reserve kamatdöntése volt. A jegybank ugyan változatlanul hagyta az irányadó kamatsávot, azonban az új elnök, Kevin Warsh kommunikációja lényegesen szigorúbb hangvételt ütött meg. A friss előrejelzések szerint a döntéshozók többsége már legalább egy idei kamatemelést tart indokoltnak, miközben az inflációs prognózisokat jelentősen felfelé módosították. A Fed ezzel egyértelművé tette, hogy elsődleges célja továbbra is az infláció letörése, még akkor is, ha ez hosszabb ideig magas kamatkörnyezetet eredményez. A piacok ennek megfelelően csökkentették a kamatcsökkentésekre vonatkozó várakozásaikat, ami erősítette a dollárt és emelte az amerikai kötvényhozamokat.
Európa lassan stabilizálódik
Az euróövezet gazdasága továbbra is lassú kilábalást mutat. Az infláció ugyan ismét emelkedett, de a gyorsulást elsősorban a szolgáltatási szektor áremelkedése okozta, miközben az energiaárak másodkörös hatásai egyelőre mérsékeltek maradtak. Az Európai Központi Bank számára ez továbbra is óvatos monetáris politikát indokol, ugyanakkor a piac egyre inkább arra számít, hogy a kamatemelési ciklus közeledik a végéhez. Németországban a ZEW befektetői hangulatindex jelentősen javult, ami arra utal, hogy a pénzügyi piacok szereplői kedvezőbb gazdasági környezetre számítanak a következő hónapokban. Ugyanakkor a jelenlegi gazdasági helyzet megítélése továbbra is rendkívül gyenge, ami jól mutatja, hogy a befektetői optimizmus és a reálgazdaság teljesítménye között még mindig jelentős különbség van.
Kína gazdasága egyre inkább kétsebességessé válik
Kína gazdaságában egyre látványosabb a kettészakadás. Az export és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó iparágak továbbra is gyorsan növekednek, miközben a belső kereslet, a fogyasztás és a beruházások jelentősen gyengülnek. Az ipari termelés meghaladta a várakozásokat, amit elsősorban a félvezető- és elektronikai ipar kiemelkedő teljesítménye támogatott. Ezzel szemben a kiskereskedelmi forgalom visszaesett, az ingatlanpiac tovább romlott, a magánberuházások pedig a pandémia óta nem látott mértékben csökkentek. A kínai gazdaság rövid távon továbbra is képes lehet fenntartani a hivatalos növekedési célt, azonban a belső kereslet tartós gyengesége miatt a kormány az év második felében várhatóan újabb gazdaságélénkítő intézkedésekre kényszerül.
Japán monetáris fordulata globális hatású lehet
A hét legfontosabb strukturális változása azonban kétségtelenül Japánhoz kapcsolódik. A Bank of Japan 1%-ra emelte irányadó kamatát, amely 1995 óta a legmagasabb szint. Bár a kamatszint nemzetközi összehasonlításban továbbra is alacsony, a döntés szimbolikus jelentősége óriási. Japán több mint harminc évig a világ legolcsóbb finanszírozási forrását jelentette, ami lehetővé tette az úgynevezett jen carry trade kialakulását. A globális befektetők olcsó jenhitelekből finanszírozták amerikai és európai részvény-, kötvény- és feltörekvő piaci befektetéseiket. A kamatemelési ciklus fokozatosan csökkenti ennek a stratégiának a vonzerejét, ami hosszabb távon a globális tőkeáramlások átrendeződéséhez vezethet. A japán bérek évtizedek óta nem látott ütemben emelkednek, a defláció fokozatosan megszűnik, miközben a vállalatok ismét képesek áraikat emelni. Mindez arra utal, hogy Japán egy teljesen új gazdasági rezsimbe léphet, ahol a belföldi kereslet és a fogyasztás nagyobb szerepet kap, miközben a hazai kötvényhozamok emelkedése miatt a japán intézményi befektetők egy része külföldi eszközei helyett ismét a hazai piac felé fordulhat.
Árupiacok: továbbra is a geopolitika mozgatja az árakat
Az árupiacokon továbbra is a közel-keleti fejlemények határozzák meg a hangulatot. Az olajárak ugyan mérséklődtek az amerikai–iráni diplomáciai egyeztetések hatására, de továbbra is magas szinten maradtak, ami fenntartja az inflációs kockázatokat. Az arany árfolyama a Fed szigorúbb kommunikációja miatt korrigált, miközben az ipari fémek teljesítménye vegyes képet mutatott. A réz és több ciklikus nyersanyag esetében a kínai kereslet lassulása fékezte az árakat, ugyanakkor a mesterséges intelligenciához és az energetikai átálláshoz kapcsolódó fémek iránt továbbra is erős maradt a kereslet.
A magyar piac továbbra is érzékeny a globális folyamatokra
A magyar piacot továbbra is elsősorban a nemzetközi folyamatok befolyásolják. A Fed szigorúbb hangvétele és az emelkedő amerikai kötvényhozamok erősítették a dollárt, ami nyomást gyakorolt a feltörekvő piaci devizákra, köztük a forintra is. A hazai állampapírpiacon a rövid lejáratok továbbra is vonzó reálhozamot kínálnak, ugyanakkor a hosszabb futamidők teljesítménye egyre inkább a globális hozamkörnyezet alakulásától függ. A Budapesti Értéktőzsde vezető részvényei továbbra is stabil fundamentumokkal rendelkeznek, azonban az OTP, a MOL, a Richter és a Magyar Telekom árfolyamát rövid távon elsősorban a nemzetközi befektetői hangulat, valamint a globális kamat- és devizapiaci folyamatok határozhatják meg.
A múlt hét legfontosabb üzenete, hogy a világgazdaságban egyre inkább egy új monetáris rezsim körvonalazódik. Az amerikai gazdaság továbbra is ellenálló, Európa lassan stabilizálódik, Kína belső kereslete gyenge, miközben Japán történelmi jelentőségű fordulatot hajt végre. A következő negyedévek befektetési döntéseit várhatóan már nem kizárólag az infláció alakulása, hanem a globális kamatkülönbözetek, a tőkeáramlások és a jegybanki politikák közötti egyre markánsabb eltérések határozzák meg. A gyorsan változó makrogazdasági környezetben a befektetési döntések meghozatalához egyre nagyobb jelentősége van a nemzetközi folyamatok mélyreható elemzésének. Az SPB Befektetési Zrt. szakértői folyamatosan figyelemmel kísérik a globális piacokat, hogy ügyfeleik számára időben azonosítsák a legfontosabb kockázatokat és lehetőségeket. Ha szeretné megtudni, hogy ezek a világgazdasági változások hogyan befolyásolhatják saját befektetéseit, forduljon bizalommal az SPB Befektetési Zrt. szakértőihez.
