Az AI-forradalom hajtja a világgazdaságot, de egyre mélyülnek a szerkezeti különbségek

A múlt hét legfontosabb üzenete, hogy a globális gazdaság továbbra is két, egymástól egyre inkább eltérő pályán halad. Az Egyesült Államokban az infláció gyorsabban mérséklődik a vártnál, ami csökkenti a Fed-re nehezedő kamatemelési nyomást, miközben a gazdaság továbbra is stabil maradt. Kínában ezzel szemben a GDP-növekedés lassul, a belső kereslet és az ingatlanpiac továbbra is gyenge, ugyanakkor az export és a technológiai ipar újabb rekordokat dönt. A befektetők figyelmét eközben ismét a Közel-Kelet köti le, ahol az amerikai-iráni konfliktus az olajpiac egyik legfontosabb geopolitikai kockázatává vált.

Az amerikai infláció kellemes meglepetést okozott

A hét legfontosabb makrogazdasági eseménye egyértelműen a júniusi amerikai inflációs adat volt. A fogyasztói árindex havi alapon 0,4%-kal csökkent (ilyenre 2020 óta nem volt példa), miközben az éves infláció 3,5%-ra mérséklődött a májusi 4,2%-ról. A maginfláció is tovább lassult, 2,6%-ra csökkent, ami megerősítette azt a képet, hogy az inflációs folyamatok ismét a Fed célja felé közelítenek. A legnagyobb lefelé ható tényező a közel 10%-kal visszaeső benzinár volt, de kedvező fejlemény, hogy a szolgáltatási infláció is érezhetően enyhült, miközben több tartós fogyasztási cikk ára is csökkent. A kedvező inflációs adatok jelentősen mérsékelték a júliusi kamatemelés valószínűségét. Bár a Fed várhatóan továbbra is szigorú hangnemet üt meg, a piac egyre inkább arra számít, hogy az amerikai jegybank az év hátralévő részében változatlan kamatkörnyezetet tarthat fenn. Ez rövid távon támogatta a részvénypiacokat, miközben az amerikai állampapírhozamok és a dollár is mérséklődött. Ugyanakkor az AI-beruházások, az ellátási láncok esetleges újabb zavarai és a közel-keleti konfliktus továbbra is inflációs kockázatot jelenthetnek, ezért a Fed számára még korántsem tekinthető lezártnak az infláció elleni küzdelem.

Kína: továbbra is az export és az AI-ipar tartja életben a növekedést

Kínából vegyes makrogazdasági adatok érkeztek. A második negyedéves GDP éves alapon 4,3%-kal bővült, ami elmaradt a várakozásoktól és a hivatalos növekedési célsáv alsó határa alá került. A gazdaság lassulásának legfontosabb oka továbbra is a gyenge belső kereslet. A kiskereskedelmi forgalom júniusban mindössze 1%-kal nőtt, az első félév egészében pedig csupán 1,3%-os bővülést mutatott. Az ingatlanberuházások közel 18%-kal estek vissza, az autóértékesítés több mint 16%-kal csökkent, ami jól jelzi, hogy a háztartások továbbra is óvatosak.

A gazdaság másik oldala azonban továbbra is rendkívül erős. Az ipari termelés júniusban 5,3%-kal nőtt, miközben a magas technológiai tartalmú feldolgozóipar kibocsátása több mint 13%-kal emelkedett. Az első félévben a 3D nyomtatók gyártása közel 50%-kal, a lítiumion-akkumulátorok termelése közel 40%-kal, az ipari robotok kibocsátása pedig 28%-kal bővült. A félvezetők, informatikai berendezések és AI-hardverek gyártása továbbra is a kínai ipar növekedésének legfontosabb motorja, amit a globális adatközpont-beruházások is támogatnak. Ezzel párhuzamosan a külkereskedelem is új rekordokat döntött. Júniusban a kínai export értéke történelmi csúcsra, 412 milliárd dollárra emelkedett, ami 27%-os éves növekedést jelentett. A magas technológiai tartalmú export több mint 50%-kal bővült, miközben a járműexport először haladta meg az egymillió darabot egyetlen hónap alatt. Mindez jól mutatja, hogy Kína növekedése egyre inkább az AI-hoz kapcsolódó iparágakra, az elektronikára és az exportpiacokra épül. Ugyanakkor ez a modell egyre nagyobb függőséget is jelent a globális technológiai ciklustól, miközben a belföldi fogyasztás továbbra sem képes átvenni a gazdaság fő növekedési motorjának szerepét. A 2030-ig meghirdetett fogyasztásélénkítő program hosszabb távon ezen kíván változtatni, de a siker kulcsa továbbra is a háztartások bizalmának helyreállítása lesz.

Az AI-verseny új szakaszba lépett

A hét egyik legfontosabb strukturális üzenete, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti mesterségesintelligencia-verseny egyre inkább gazdasági és iparpolitikai kérdéssé válik. Az amerikai technológiai óriások továbbra is a magas profitmarzsokra és az innovációra építenek, míg Kína tudatosan alacsonyabb nyereséghányad mellett próbál globális piaci részesedést szerezni az AI-hardverek, az elektromos járművek és a félvezetők piacán. Ez a stratégia korábban már sikeresnek bizonyult a napelemek, az akkumulátorok és a ritkaföldfémek esetében is. Ha a kínai technológiai vállalatok a következő években a jelenlegi gyors növekedés mellett képesek lesznek javítani jövedelmezőségüket is, az a jelenleg jelentős amerikai-kínai piaci értékeltségi különbség fokozatos szűkülését eredményezheti.

Árupiacok: ismét a geopolitika mozgatja az olajpiacot

Az elmúlt héten ismét a Közel-Kelet került a nyersanyagpiacok középpontjába. Az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus eszkalációja nyomán a befektetők egyre nagyobb kockázatot látnak az olajellátásban, ami jelentős áremelkedést váltott ki. A piac figyelme nemcsak a Hormuzi-szorosra irányul, hanem a Vörös-tenger déli bejáratát jelentő Bab el-Mandeb-szorosra is, amelyen naponta 6-9 millió hordó kőolaj és jelentős LNG-forgalom halad keresztül. Egy esetleges tartós fennakadás nemcsak az energiaárakat emelné tovább, hanem a globális szállítási költségeket és az inflációs kockázatokat is növelné. Bár a piac egyelőre nem számít a tengeri útvonalak teljes lezárására, a geopolitikai kockázati prémium érezhetően emelkedett. Ez rövid távon továbbra is támogathatja az energiaszektor részvényeit, ugyanakkor növelheti a részvénypiacok volatilitását.

Forint és állampapírpiac: továbbra is a nemzetközi hangulat a meghatározó

A forint szempontjából a nemzetközi befektetői hangulat továbbra is fontosabb tényező, mint a hazai makrogazdasági hírek. Az amerikai infláció vártnál kedvezőbb alakulása mérsékelte a dollár erejét és javította a feltörekvő piaci devizák megítélését, ami a forint számára is kedvező környezetet teremtett. Ugyanakkor a közel-keleti feszültségek és az olajár emelkedése ismét növelheti a globális kockázatkerülést, ami időszakosan nyomást gyakorolhat a régiós devizákra. A magyar állampapírpiacon továbbra is a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikája és a nemzetközi hozamkörnyezet marad a két legfontosabb tényező. Amennyiben az amerikai infláció valóban tartósan mérséklődik, az hosszabb távon a globális kötvénypiacok számára is kedvező lehet. A hazai befektetők számára a forintban kibocsátott állampapírok továbbra is stabil, kiszámítható alternatívát jelentenek, ugyanakkor az árfolyamkockázatok miatt a nemzetközi diverzifikáció továbbra is indokolt.

Magyar részvénypiac: továbbra is a nemzetközi folyamatok dominálnak

A Budapesti Értéktőzsde teljesítményét továbbra is elsősorban a nemzetközi piaci hangulat alakítja. Az OTP szempontjából továbbra is meghatározóak a régiós makrogazdasági folyamatok és a kamatkörnyezet, miközben a Richter számára a stabil gyógyszeripari kereslet és a nemzetközi értékesítés biztosít erős fundamentumokat. A Mol esetében a magasabb olajár rövid távon támogathatja az upstream üzletág eredményességét, ugyanakkor a finomítói marzsok és a geopolitikai bizonytalanság továbbra is fontos kockázati tényezők maradnak. A Magyar Telekom stabil készpénztermelő képessége változatlanul vonzó lehet a hosszabb távon gondolkodó befektetők számára.

A hazai részvénypiac ugyanakkor továbbra sem tudja függetleníteni magát a globális folyamatoktól. Az amerikai kamatvárakozások, a kínai növekedési kilátások és a geopolitikai események a következő hetekben is meghatározhatják a befektetői hangulatot.

Mire figyelünk a héten?

A következő napokban ismét a jegybankok és a konjunktúraadatok kerülnek a befektetők fókuszába. Az Európai (és a honi) Központi Bank kamatdöntése mellett kiemelt figyelem övezi a német és eurózónás feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexeket, amelyek fontos jelzést adhatnak az európai gazdaság állapotáról. Az Egyesült Államokban a heti munkanélküli-segélykérelmek és a júliusi feldolgozóipari PMI mutathatják meg, hogy az amerikai gazdaság mennyire maradt ellenálló a magas kamatkörnyezet mellett. Japánban az infláció alakulása is fontos lehet a jegybank következő lépéseinek megítélésében.

Mit jelent mindez a befektetők számára?

A jelenlegi piaci környezetben egyszerre látható az infláció fokozatos mérséklődése, a mesterséges intelligencia által vezérelt technológiai beruházási hullám, valamint a geopolitikai bizonytalanság erősödése. Ez továbbra is a jól diverzifikált, több eszközosztályra és több földrajzi régióra épülő portfóliók mellett szól. A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a kedvezőbb inflációs környezet képes lesz-e ellensúlyozni a geopolitikai kockázatokat és a kínai gazdaság szerkezeti lassulását.

Ha szeretné megtudni, hogy ezek a folyamatok milyen hatással lehetnek saját befektetéseire, szakértőink személyre szabott portfólióelemzéssel és nemzetközi befektetési megoldásokkal állnak rendelkezésére. Vegye fel a kapcsolatot az SPB Befektetési Zrt. privátbanki szakértőivel, és alakítsunk ki együtt olyan portfóliót, amely a változó piaci környezetben is hosszú távú értéket teremthet.

Előző bejegyzés
SPB Blog
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.