Az elmúlt hét egyik legfontosabb piaci üzenete, hogy az amerikai infláció mérséklődése egyelőre levette a szeptemberi kamatemelés kényszerét a Fed válláról, miközben a gazdaság több pontján már lassulás látható. Ezzel párhuzamosan Európában az energiadrágulás ismét inflációs kockázatot jelent, Kínában pedig továbbra is a technológiai beruházások és a gyenge belső kereslet kettőssége határozza meg a képet. A következő hét fő kérdése ezért már nem egyszerűen az infláció, hanem az, hogy a világgazdaság mennyire tudja elviselni a tartósan magas energiaárakat és kamatszinteket.
Egyesült Államok: az infláció javul, de a fogyasztó és a munkaerőpiac gyengül
A júliusi amerikai infláció kellemes meglepetést okozott. A CPI havi 0,1%-kal, éves alapon 3,4%-kal emelkedett, míg a maginfláció 0,2%-os havi és 2,5%-os éves növekedést mutatott. A benzin ára ráadásul 2,9%-kal csökkent egyetlen hónap alatt. Ennek hatására a szeptemberi Fed-kamatemelés piaci valószínűsége 48%-ról 36%-ra zuhant. A kép azonban nem teljesen problémamentes. A memóriachip-hiány miatt a PC-k 3,5%-kal drágultak egy hónap alatt, a számítógépes szoftverek és kiegészítők éves drágulása pedig 21,2% volt. A fontosabb változás azonban a reálgazdaságban látszik. Júliusban a kiskereskedelmi forgalom 0,6%-kal csökkent, ami 2025 májusa óta a legnagyobb visszaesés. Az autók és üzemanyagok nélkül is 0,2%-os mínuszt mértek, a GDP szempontjából fontos kontrollcsoport pedig 0,4%-kal zsugorodott. Igaz, az Amazon Prime Day júniusra előrehozása torzította az adatot, de a négyéves mélypontra süllyedő megtakarítási ráta már valódi sérülékenységre utal.
Még érdekesebb a munkaerőpiac. Miközben 23 ezer munkahely megszűnt, a munkanélküliség 4,1%-ra csökkent. Ennek oka, hogy egyetlen hónap alatt 264 ezer fővel zsugorodott az aktív munkaerő, 2026 eleje óta pedig már több mint 2 millió ember tűnt el a munkaerőpiacról. A Bank of America szerint ebben az 55 év felettiek korábbi nyugdíjba vonulása is szerepet játszhat. Az elmúlt két év több mint 35%-os S&P 500-emelkedése jelentős vagyonnövekedést okozott ennél a korosztálynál. Paradox módon tehát az AI-részvények ralija akár lefelé is torzíthatja a munkanélküliségi rátát.
Európa: az ipari kilábalás és az energiakockázat versenye
Németországban az ipari kép továbbra is törékeny. A korábban látott gyáripari megrendelési adatok azt jelezték, hogy a fiskális élénkítés, az infrastruktúra-fejlesztések és a védelmi kiadások fokozatosan megjelenhetnek a rendelésállományban, de ebből még nem következik széles körű konjunkturális fordulat. A következő fontos teszt az augusztusi német feldolgozóipari PMI lesz, ahol 52 pontos értéket vár a piac. Közben újra az energia lett az EKB problémája. A német infláció júliusban 2,8%-ra emelkedett, az energia 8,3%-kal, az üzemanyagok 23%-kal, a fűtőolaj pedig 34,7%-kal drágult éves alapon. A mögöttes kép ennél kedvezőbb. A maginfláció 2,4%, az üzemanyag és fűtőolaj nélkül számított infláció mindössze 1,9%. Vagyis Európában egyelőre inkább külső energiársokkról, mint széles körű inflációs újragyorsulásról beszélhetünk.
Kína és Ázsia: technológiai tőkeáramlás gyenge belső kereslet mellett
Kína továbbra is kétarcú befektetési történet. A 10 éves állampapírhozam 1,7% körül mozog, ami a gyenge belső keresletet tükrözi, miközben a technológiai szektorban rendkívüli a tőkeéhség. A Unitree Robotics IPO-jának lakossági részét 5526-szorosan jegyezték túl, miközben a Tencent, JD.com, Meituan és Baidu shortállományának csökkenése ismét növekvő kockázatvállalásra utal. A következő makrogazdasági teszt a júliusi kínai kiskereskedelmi és ipari adat. Az előbbinél 1,5%-os, utóbbinál 5%-os éves növekedést vár a piac. A kínai befektetési sztori ezért továbbra sem a klasszikus fogyasztási fellendülésről, hanem egyre inkább az AI, robotika, félvezetők és iparpolitika által támogatott technológiai modernizációról szól.
Árupiacok: az olaj ismét makrogazdasági tényező
A Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság miatt a Brent a héten 90 dollár közelében is járt. A kockázatot fokozza az orosz finomítói infrastruktúra elleni támadássorozat és az európai gáztárolók mindössze 59%-os töltöttsége a 76%-os ötéves szezonális átlaggal szemben. A kínálati feszültség ráadásul már nem csak az energiapiacon látható. Az alumínium 3364 dollár környékére emelkedett, a réz 14157 dollár közelében mozgott, az arany pedig 4400 dollár körüli történelmi magasságban maradt. A fekete-tengeri szállítási kockázatok a gabonapiacra is átterjedtek. Befektetői szempontból így az energia, a nemesfémek és az ipari fémek továbbra is fontos diverzifikációs szerepet tölthetnek be.
Forint és magyar állampapírpiac: erős fundamentumok, külső kockázatok
A forint 363 környékén kereskedett az euróval szemben. A júliusi magyar infláció mindössze 1,2% lett, miközben a devizatartalék 64,3 milliárd eurós történelmi csúcsra nőtt, júliusban pedig 524,3 milliárd forintos költségvetési többlet alakult ki. A kötvénypiac különösen erős jelzést adott. Az ÁKK a tervezett 60 milliárd helyett 124,5 milliárd forintnyi papírt értékesített, a 2037-es kötvényre 3,16-szoros kereslet érkezett, 5,43%-os hozam mellett. Ez azt mutatja, hogy a magyar duration iránt továbbra is komoly kereslet van. A forint szempontjából ugyanakkor az MNB várható kamatcsökkentése és a magas energiaimport-számla lefelé mutató kockázat.
Magyar részvények: erős fundamentumok mellett a 4iG-nél megjelent a politikai kockázati prémium
A magyar részvénypiacon továbbra is kedvező vállalati fundamentumok láthatók. Az OTP alaptevékenysége erős maradt, nettó kamatbevétele 13%-kal nőtt. A Richter mögöttes gyógyszeripari profitja 6%-kal meghaladta a várakozásokat, és a társaság már kétszámjegyű éves profitnövekedést vár. A MOL tisztított EBITDA-ja mintegy 38%-kal múlta felül a konszenzust, miközben a magasabb olajár és az orosz vezetékes nyersolajhoz való hozzáférés továbbra is relatív finomítói előnyt jelenthet a társaságnak. A blue chipek mellett ugyanakkor a 4iG került a hazai részvénypiac fókuszába. A kormány átfogó vizsgálatot rendelt el a 4iG Csoport és a magyar állam közötti tulajdonosi, pénzügyi, gazdasági és szerződéses kapcsolatok feltárására. A vizsgálat jelentősége befektetői szempontból azért különösen nagy, mert a csoport növekedésében az elmúlt években az állami megrendelések, finanszírozási kapcsolatok és tulajdonosi összefonódások is fontos szerepet játszottak. A legnagyobb kérdőjelet a védelmi üzletág jelenti. A dokumentum szerint a Honvédelmi Minisztériumnak egy tíz évre szóló, 1311 milliárd forintos szerződése van a 4iG-csoporttal, emellett egy másik, 2030-ig szóló, 1500 milliárd forintos honvédelmi szerződés is él. A műholdas programokhoz kapcsolódóan szintén több százmilliárd forintos szerződésállományról van szó. Ezek nagyságrendje miatt bármilyen újratárgyalás vagy felülvizsgálat érdemben befolyásolhatja a vállalat jövőbeli bevételi és eredménykilátásait. Fontos ugyanakkor különválasztani a 4iG egyes üzletágait. A távközlési tevékenység állami megrendelések nélkül is működőképes üzleti lábat jelent, bár itt a magas adósságállomány és a közvetlen állami tulajdon miatt továbbra is jelentős a kormányzati kapcsolatok szerepe. A vállalat vezetése korábban azt jelezte, hogy továbbra is lát piaci növekedési lehetőségeket, és együttműködésre törekszik az új kormánnyal.
Befektetői szempontból ezért a magyar részvénypiac egyre inkább két történetre válik szét: az OTP, a Richter és a MOL esetében elsősorban a vállalati eredmények, az értékeltség és a globális makrokörnyezet határozhatja meg az árfolyamokat, míg a 4iG esetében ezek mellé jelentős politikai és szabályozási kockázati prémium került. A vizsgálat önmagában még nem jelent negatív fundamentális fordulatot, de a több ezermilliárd forintos állami szerződésállomány miatt annak eredménye a következő időszak egyik legfontosabb magyar részvénypiaci eseménye lehet.
A globális környezet tehát nem vált kockázatmentessé, de egyre több piacon jelennek meg egymástól eltérő hozamforrások. Az SPB Befektetési Zrt. szakértői abban segítenek, hogy ügyfeleink portfólióiban a változó kamatkörnyezet, a devizapiaci mozgások és a globális részvény- és árupiaci lehetőségek ne különálló döntésekként, hanem egységes befektetési stratégiaként jelenjenek meg.
