Az elmúlt hét makrogazdasági adatai ismét emlékeztették a piacokat arra, hogy a globális gazdaság egyszerre több, egymással ellentétes folyamat között egyensúlyoz. Az Egyesült Államokban továbbra is rendkívül erős a vállalati beruházási aktivitás, ugyanakkor a munkaerőpiac már egyértelmű lassulási jeleket mutat. Európában végre megjelentek az első biztató jelek az iparban, miközben Kína exportja továbbra is kiemelkedő növekedést mutat, és egyre inkább az olcsóbb, széles körben alkalmazható mesterséges intelligencia-megoldások globális központjává válik. A befektetők számára ezért egyre fontosabb kérdés nem az, hogy lesz-e AI-forradalom, hanem az, hogy ennek melyik szakaszában mely régiók és vállalatok lehetnek a következő nyertesek.
Az amerikai gazdaság továbbra is erős, de a munkaerőpiac már figyelmeztet
A hét legfontosabb eseménye egyértelműen a júliusi amerikai foglalkoztatási jelentés volt. A piac 80 ezer új munkahely létrejöttére számított, ehelyett 23 ezerrel csökkent a foglalkoztatás, miközben a munkanélküliségi ráta 4,1%-ra mérséklődött. A két adat első pillantásra ellentmondásosnak tűnik, de összességében azt jelzi, hogy a korábban rendkívül feszes amerikai munkaerőpiac fokozatosan veszít lendületéből. Mindez azért különösen fontos, mert a Fed következő kamatlépései továbbra is elsősorban a munkaerőpiaci folyamatoktól függnek. A piac a foglalkoztatási adatok előtt még több mint 50 bázispontnyi év végi szigorítást árazott, ugyanakkor a gyengébb munkaerőpiaci számok ezt jelentősen árnyalhatják. Érdemes különválasztani a munkaerőpiaci eseményeket és a vállalati beruházások alakulását. Az US-i ISM feldolgozóipari index 2022 májusa óta a legmagasabb szintre emelkedett, az új megrendelések tovább gyorsultak, miközben a vállalatok jelentős része ismét munkaerő-felvételről számolt be. A háttérben továbbra is az AI-infrastruktúra építése áll, az Egyesült Államokban már közel 687 milliárd dollárnyi ipari beruházás zajlik, amelynek több mint fele adatközpontokhoz és félvezetőgyártáshoz kapcsolódik. Ez továbbra is rendkívül erős fundamentális támaszt jelent az amerikai gazdaságnak. Ugyanakkor egyre inkább látható, hogy az AI első szakasza, vagyis az infrastruktúra kiépítése lassan érettebb fázisba lép. Az amerikai gyáripari megrendelések összességében ugyan gyengébben alakultak, de a számítástechnikai, elektronikai és elektromos berendezések rendelésállománya tovább növekedett. Ez arra utal, hogy az AI-beruházások nem álltak le, hanem fokozatosan koncentráltabbá és szelektívebbé váltak. Ez befektetői szempontból is fontos változás, hiszen egyre nagyobb szerepet kaphatnak azok a vállalatok, amelyek már nemcsak AI-hardvert, hanem konkrét üzleti alkalmazásokat is kínálnak.
Európa végre életjelet mutat
Az elmúlt 2 év egyik legnagyobb kérdése az volt, hogy a német ipar képes lesz-e kilábalni az energiaár-sokkból és a gyenge globális keresletből. Az augusztusi adatok alapján erre egyre több az esély. A német gyáripari megrendelések júniusban 3,1%-kal emelkedtek havi alapon, ami jelentősen meghaladta a várakozásokat. Különösen biztató, hogy a legnagyobb növekedést a gépipar, valamint a számítástechnikai és elektronikai berendezések gyártása mutatta. Ez nem elsősorban új AI-adatközpontok építését jelzi, hanem azt, hogy az európai ipar megkezdte saját AI-alapú modernizációját. Automatizálás, intelligens gyártás, robotizáció és digitalizáció egyre nagyobb beruházásokat generál, amelyek hosszabb távon javíthatják Európa versenyképességét. Hasonló képet mutatnak a német és euróövezeti PMI-indexek is. A feldolgozóipar négyéves csúcsra emelkedett, miközben a szolgáltatási szektor is fokozatos stabilizálódást mutat. Az új megrendelések ismét növekednek, a vállalatok bizalma javul, miközben az inflációs nyomás lassulása nagyobb mozgásteret adhat az Európai Központi Bank számára. Ugyanakkor az energiaárak újbóli emelkedése és a közel-keleti geopolitikai feszültségek továbbra is jelentős kockázatot jelentenek az európai növekedésre.
Kína egyre közelebb kerül saját AI-pillanatához
Az elmúlt hónapokban többször is felhívtuk a figyelmet arra, hogy miközben az amerikai technológiai vállalatok az AI-infrastruktúra kiépítéséből profitálnak, Kína egy másik pályát választott. A kínai stratégia kevésbé a legdrágább csúcschipekre, sokkal inkább az olcsóbb, széles körben alkalmazható mesterséges intelligencia-megoldásokra épül. Ennek első makrogazdasági jelei már egyértelműen látszanak. Júliusban a kínai export 23,9%-kal, az import pedig 27,5%-kal bővült, elsősorban a technológiai termékek iránti rendkívül erős globális keresletnek köszönhetően. A tőkeáramlások is ismét Ázsia felé fordulnak, miközben az AI-hoz kapcsolódó kínai technológiai vállalatok és a ritkaföldfém-kitermelők teljesítettek a legjobban a régió részvénypiacain.
Árupiacok: az olaj már nem csak a keresletről szól
Az árupiacokon ismét a geopolitika vette át a vezető szerepet. A Brent olaj ára ugyan a hét során közel 9%-ot esett, de a mozgás hátterében nem a kereslet összeomlása, hanem a Hormuzi-szorossal kapcsolatos folyamatosan változó hírek álltak. A hét elején a piac még arra számított, hogy Omán közvetítésével megállapodás születhet a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonalának újranyitásáról, ami jelentősen csökkentette volna a kínálati kockázatokat. A hét végére azonban kiderült, hogy a tárgyalások továbbra is rendkívül bizonytalanok, miközben Irán saját ellenőrzése alá vonná a hajóforgalmat, amit Washington várhatóan nem fogadna el. A befektetők számára ez azt jelenti, hogy az olajpiacon a geopolitikai kockázati prémium tartósan velünk maradhat. A nyersanyagpiac másik fontos üzenete, hogy az AI-beruházási hullám továbbra is jelentős keresletet támaszt az ipari fémek iránt. A réz, az alumínium és a ritkaföldfémek iránti keresletet továbbra is az elektromos hálózatok fejlesztése, az adatközpontok építése és az elektromobilitás támogatja. Rövid távon ugyan előfordulhatnak korrekciók, de a hosszabb távú fundamentumok változatlanul kedvezőek maradtak.
Forint és állampapírpiac: nő a mozgástér, de a külső környezet továbbra is meghatározó
A magyar gazdaságban a hét legfontosabb makrogazdasági eseménye a vártnál jóval alacsonyabb, mindössze 1,2%-os infláció volt. Ez tovább növeli annak valószínűségét, hogy a Magyar Nemzeti Bank folytatja kamatcsökkentési ciklusát, ami rövid távon nyomást gyakorolt a forintra. Az euró árfolyama ismét 366 forint fölé emelkedett, miközben a piac egyre inkább a szeptemberi jegybanki döntésekre figyel. A forint szempontjából ugyanakkor pozitív fejlemény, hogy Magyarország hivatalos devizatartaléka új történelmi csúcsra emelkedett, ami jelentős biztonsági tartalékot jelent a külső finanszírozási kockázatokkal szemben. A hazai állampapírpiacon a csökkenő infláció kedvező fundamentumot biztosít a hosszabb lejáratú kötvények számára, ugyanakkor a globális kötvénypiaci hozamok alakulása továbbra is meghatározó marad. A Fed és az EKB kamatpolitikája, valamint az amerikai munkaerőpiaci folyamatok a következő hónapokban is jelentős hatással lehetnek a magyar hozamokra.
Magyar részvénypiac: eredményszezon és energiaellátási kockázatok
A Budapesti Értéktőzsdén az eredményszezon állt a figyelem középpontjában. Az OTP második negyedéves eredménye ugyan elmaradt a piaci várakozásoktól, de ebben jelentős szerepet játszott az erős forint egyszeri negatív átértékelési hatása, valamint a szektorspecifikus adók elszámolása. A bank alapvető működése továbbra is stabil, ezért a befektetők inkább átmeneti tényezőként értékelték a gyengébb számokat. A MOL ezzel szemben kedvező negyedéves eredményekről számolt be, amelyeket a magas olajárak és a továbbra is erős finomítói marzsok támogattak. A Richter nettó eredménye ugyan csökkent, azonban a működési eredmény javult, és a társaság megemelte éves profitvárakozását, ami pozitív befektetői visszajelzést váltott ki. A hazai piac számára továbbra is fontos kockázatot jelent a paksi atomerőmű átmeneti leállása és az aszály okozta energiapiaci bizonytalanság. Az eset rávilágított arra, hogy a klímaváltozás már nemcsak mezőgazdasági, hanem energiabiztonsági kérdés is, amely hosszabb távon az ipari vállalatok költségeire és a költségvetésre is hatással lehet.
Mit érdemes most figyelni?
A következő hetekben a piacok figyelme három területre összpontosulhat.
Az első az amerikai munkaerőpiac, ahol az lesz a kulcskérdés, hogy a most látható lassulás megáll-e a munkahelyteremtés visszaesésénél, vagy később már az elbocsátások számában is megjelenik.
A második az európai ipari ciklus, ahol a német megrendelések javulása alapján egyre több jel utal arra, hogy a hosszú stagnálás után megkezdődhet a feldolgozóipar fokozatos élénkülése.
A harmadik pedig Kína, ahol az export és a technológiai beruházások továbbra is erősek, de a belső fogyasztás tartós gyengesége miatt egyelőre továbbra is az export marad a növekedés első számú motorja.
A következő időszak befektetési sikere várhatóan már nem azon múlik, hogy ki ismeri fel elsőként a mesterséges intelligencia jelentőségét, hanem azon, hogy ki tudja időben felismerni, miként alakul át az AI-ciklus. Az infrastruktúra kiépítését fokozatosan felválthatja az ipari alkalmazások és a termelékenység javításának időszaka, amely új nyerteseket hozhat mind az amerikai, mind az európai és az ázsiai részvénypiacokon.
Az SPB Befektetési Zrt. szakértői folyamatosan figyelik a globális gazdasági folyamatokat, hogy ügyfeleink időben reagálhassanak a változó piaci környezetre. Ha szeretné megtudni, hogyan befolyásolhatják ezek a trendek saját befektetéseit, forduljon bizalommal privátbankárához vagy az SPB szakértői csapatához.
