A globális piacok továbbra is rendkívül érzékenyen reagálnak az energiaárak alakulására, miközben a befektetők egyre inkább attól tartanak, hogy a világgazdaság ismét egy tartósabb inflációs környezet felé sodródik. Az elmúlt hetekben a közel-keleti konfliktus, a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság és az olajárak meredek emelkedése egyszerre kezdte átírni a globális kamat-, deviza- és kötvénypiaci várakozásokat. A piac jelenleg egyszerre próbálja árazni az AI-vezérelt technológiai optimizmust és az energiaár-sokk által generált inflációs veszélyeket. Miközben az amerikai részvénypiacok továbbra is történelmi csúcsok közelében mozognak, a kötvénypiacokon ismét egyre erősebben jelenik meg a „higher for longer” narratíva. A befektetők attól tartanak, hogy a magas energiaárak miatt a FED, az EKB és több ázsiai jegybank is kénytelen lehet hosszabb ideig magasan tartani a kamatokat.
Amerikai gazdaság: AI-eufória és inflációs kockázatok egyszerre mozgatják a piacot
Az amerikai gazdaság továbbra is viszonylag stabil képet mutat, különösen a technológiai és AI-hoz kapcsolódó szektorokban. A Nasdaq és az S&P500 teljesítményét továbbra is elsősorban a mesterséges intelligenciához kapcsolódó vállalatok támogatják, miközben a befektetők egyre szélesebb körben keresik az AI-boom másodlagos nyerteseit is, például a hardver-, robotikai és infrastruktúra-fejlesztési cégeket. A pozitív részvénypiaci hangulat mellett ugyanakkor egyre erősebb inflációs félelmek jelennek meg. Az amerikai kötvényhozamok ismét közel húszéves csúcsok közelébe emelkedtek, a 10 éves Treasury hozama több alkalommal megközelítette a 4,6%-os szintet, míg a 30 éves állampapírhozam tartósan 5% fölé került. A piac már nem agresszív kamatcsökkentéseket áraz, hanem ismét megjelentek a további FED-szigorításra vonatkozó várakozások is. A fő inflációs kockázatot jelenleg egyértelműen az energiaárak jelentik. Az olajárak rövid idő alatt ismét 100 dollár fölé emelkedtek, miközben a Hormuzi-szoros körüli katonai és geopolitikai feszültségek extrém volatilitást okoznak a nyersanyagpiacokon. A piac gyakorlatilag minden közel-keleti hírre azonnal reagál, egyetlen katonai incidens vagy politikai nyilatkozat percek alatt több százmilliárd dollárnyi piaci értéket mozgat meg. A magas energiaárak különösen érzékenyen érintik az amerikai inflációs várakozásokat, mert az üzemanyag- és szállítási költségek gyorsan átgyűrűzhetnek a teljes gazdaságba. Emiatt a FED számára egyre nehezebb környezet alakul ki: miközben a gazdaság bizonyos szektorai már lassulnak, az infláció ismét felfelé mutató kockázatokat hordoz.
Európa: stagflációs veszély és energiafüggőség
Az eurózóna továbbra is jóval sérülékenyebb helyzetben van, mint az amerikai gazdaság. Az energiaár-emelkedés Európát különösen érzékenyen érinti, mivel a kontinens továbbra is jelentős energiaimport-függőséggel működik, még annak ellenére is, hogy 2022 óta jelentősen diverzifikálta beszerzési forrásait. Az eurózónás infláció áprilisban ismét gyorsulást mutatott, amit elsősorban az energia-komponens emelkedése hajtott. Az energiaárak éves alapon több mint 10%-kal emelkedtek, miközben a gazdasági aktivitás továbbra is gyenge maradt. Németországban romlik az ipari hangulat, az eurózóna feldolgozóipari PMI-mutatói továbbra is stagnálás közeli állapotot jeleznek. A piac emiatt egyre inkább attól tart, hogy Európa stagflációs környezetbe kerülhet. A növekedés gyenge, miközben az energiaeredetű infláció ismét emelkedő pályára állhat. Az EKB rendkívül nehéz helyzetben van, mert miközben az infláció újra gyorsulhat, a gazdaság nem mutat elég erős fundamentumokat egy agresszív monetáris szigorításhoz. Az európai vállalatokat ráadásul egyszerre terheli a magas energiaköltség és az erősödő kínai verseny. Az autóipar, a vegyipar és több energiaintenzív szektor profitabilitása romlik, miközben az európai részvénypiac egyre inkább lemarad az amerikai technológiai szektor teljesítményétől.
Japán: a globális carry trade-rendszer fordulópontja közeledhet
A globális piacok egyik legfontosabb strukturális változása továbbra is Japánban zajlik. A japán gazdaság az első negyedévben a vártnál erősebb GDP-növekedést mutatott, amit az export és a javuló lakossági fogyasztás támogatott. A bérek növekedése végre elkezdte meghaladni az infláció ütemét, ami javította a háztartások reáljövedelmi helyzetét. A pozitív GDP-adatok tovább erősítették azokat a várakozásokat, hogy a japán jegybank már a következő hónapokban újabb kamatemelést hajthat végre. A japán államkötvényhozamok több évtizedes csúcsokra emelkedtek, miközben a piac egyre inkább arra készül, hogy Japán fokozatosan maga mögött hagyja az extrém laza monetáris korszakot. Ez globális szempontból kiemelten fontos fejlemény. Az elmúlt évtizedekben a globális pénzügyi rendszer egyik alapja az olcsó jenfinanszírozás volt. A befektetők jenben vettek fel finanszírozást, majd magasabb hozamú külföldi eszközökbe fektettek. Ha azonban a japán kamatok tartósan emelkedni kezdenek, és ezzel párhuzamosan a jen volatilitása is növekszik, az könnyen globális carry trade-leépülést indíthat el. A japán jen ugyanakkor továbbra is nyomás alatt maradt a dollárral szemben. Az USD/JPY árfolyam ismét a 159-160-as zónát közelítette meg, ami már korábban is japán devizapiaci intervenciót váltott ki. A japán hatóságok több tízmilliárd dolláros intervencióval próbálták stabilizálni a devizát, de a magas amerikai hozamkörnyezet továbbra is jelentős nyomást helyez a jenre.
Kína: gyenge fogyasztás, lassuló ipar és új élénkítési várakozások
A kínai gazdasági adatok egyértelmű lassulást mutattak. Az áprilisi kiskereskedelmi forgalom éves alapon mindössze 0,2%-kal nőtt, ami a Covid utáni időszak egyik leggyengébb adata. Az autóeladások jelentősen visszaestek, a lakáspiaci gyengeség pedig továbbra is nyomás alatt tartja a fogyasztást és a beruházásokat. Az ipari termelés növekedési üteme szintén lassult, bár a high-tech és exportorientált szektorok továbbra is viszonylag erős teljesítményt mutattak. A kínai gazdaság egyre inkább kettészakad: a stratégiai technológiai és AI-hoz kapcsolódó iparágak továbbra is erősek, miközben a belső fogyasztásra és az ingatlanpiacra épülő szektorok gyengélkednek. A piac emiatt egyre inkább további kínai gazdaságélénkítést vár. Több intézmény már újabb kamatcsökkentéseket és fiskális támogatási programokat prognosztizál 2026 második felére. A kínai vezetés várhatóan tovább gyorsíthatja az infrastruktúra- és technológiai beruházásokat, különösen az AI-, chip- és energiatechnológiai területeken.
Devizapiacok: dollárdominancia és a forint relatív stabilitása
A devizapiacokon továbbra is a dollár maradt a legfontosabb menekülőeszköz. A magas amerikai kötvényhozamok, a geopolitikai bizonytalanság és az energiaár-sokk ismét az amerikai deviza irányába terelik a globális tőkét. A befektetők jelenleg úgy látják, hogy az amerikai gazdaság ellenállóbb lehet az energiaár-emelkedéssel szemben, mint Európa vagy több feltörekvő gazdaság. Az euró ezzel szemben sérülékeny maradt a gyenge európai növekedési kilátások miatt. Az EUR/USD árfolyam az 1,16 körüli szinteken stabilizálódott, de a piac egyelőre nem lát olyan fundamentális tényezőt, amely tartós euróerősödést indokolna. A forint ugyanakkor továbbra is relatíve stabil teljesítményt mutatott a régióban. Az EUR/HUF árfolyam több alkalommal 357 körüli szintekig erősödött, amit támogatott a magas magyar kamatkörnyezet, az EU-forrásokkal kapcsolatos optimizmus és az euróbevezetési narratíva is. A piac ugyanakkor egyre inkább figyeli, hogy az MNB mikor kezdheti meg a kamatcsökkentési ciklust. A magyar infláció jelentősen lassult, miközben a forint továbbra is erős maradt. Ez rövid távon kedvező inflációs környezetet teremthet, de a túl erős forint már az exportáló vállalatok versenyképességét is ronthatja.
A következő hónapokban a forint szempontjából különösen fontos lesz:
- az olajárak tartós iránya,
- az MNB kamatpolitikája,
- az eurózóna növekedési helyzete,
- a FED kamatpályája,
- valamint a globális risk-on/risk-off hangulat alakulása.
Amennyiben a globális hozamkörnyezet tovább emelkedik, miközben a dollár is erős marad, a feltörekvő piacok újra nyomás alá kerülhetnek. Ebben a környezetben a forint relatív stabilitása is könnyen törékennyé válhat, különösen akkor, ha ismét erősödik a globális tőkekiáramlás a feltörekvő régiókból.
Árupiacok: az olaj lett a globális piacok legfontosabb kockázati tényezője
Az elmúlt hetekben az árupiacok váltak a globális befektetői hangulat egyik legfontosabb mozgatórugójává. A közel-keleti konfliktus, a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság és az iráni exportkockázatok miatt az olajpiacon extrém volatilitás alakult ki. A Brent többször is 100 dollár fölé emelkedett, miközben egyetlen diplomáciai vagy katonai hír is 5-7%-os napi ármozgásokat okozott. A piac jelenleg elsősorban attól tart, hogy egy esetleges tartós ellátási zavar jelentősen csökkentheti a globális olajkínálatot. A Hormuzi-szoroson keresztül halad a világ olaj- és LNG-kereskedelmének jelentős része, ezért minden katonai feszültség azonnal átárazza az energiahordozókat. Több közel-keleti ország már alternatív szállítási útvonalakat és saját tankerflották kiépítését is megkezdte annak érdekében, hogy csökkentse az exportkockázatokat. Az energiaár-emelkedés különösen érzékenyen érinti Európát és Ázsiát, ahol az importfüggőség továbbra is magas. Indiában több alkalommal is emelték az üzemanyagárakat, miközben az ázsiai finomítók és légitársaságok profitabilitását jelentősen rontják a magasabb energia- és szállítási költségek. Kínában rekordalacsony szintre estek a finomítói kihasználtságok, miközben az ország több stratégiai nyersanyag esetében exportkorlátozásokat is bevezetett. A nyersanyagpiacokon nemcsak az energiahordozók teljesítettek erősen. Az arany továbbra is kiemelt menekülőeszköz maradt a geopolitikai bizonytalanság és az inflációs félelmek miatt. A befektetők jelentős része ismét inflációs fedezeti eszközként tekint a nemesfémekre, miközben a globális jegybanki aranyvásárlások is támogatják az árfolyamot. Az ipari fémek piacán ugyanakkor vegyes kép alakult ki. A kínai gazdasági lassulás rövid távon mérsékelte a keresleti várakozásokat, de az AI-boom, az elektromobilitás és az energetikai infrastruktúra-fejlesztések továbbra is erős strukturális keresletet biztosítanak a réz, a lítium, a ritkaföldfémek és több stratégiai nyersanyag számára. A befektetők egyre inkább attól tartanak, hogy az energia- és nyersanyagárak újabb tartós emelkedési hulláma ismét globális inflációs problémává válhat. Emiatt az árupiacok mozgása jelenleg közvetlenül hat a kötvénypiacokra, a jegybanki várakozásokra és a devizapiaci hangulatra is.
