A globális befektetési környezetben új korszak kezdődhet. Az amerikai és a japán jegybank egyaránt kamatot emelt, miközben a közel-keleti konfliktus miatt tartósan magas energiaárak ismét felerősítették az inflációs kockázatokat. A dollár erősödése, az állampapírhozamok emelkedése és a japán tőke esetleges hazatérése egyszerre változtathatja meg a nemzetközi befektetési irányokat. Magyarország számára mindez különösen fontos: a forint árfolyamát, az állampapírpiacot és a hazai részvényeket egyaránt befolyásolja a nemzetközi kamatkörnyezet, miközben a magyar gazdaság növekedési kilátásai fokozatosan javulhatnak.
Egyesült Államok: a Fed kamatot emelt, de a fogyasztás továbbra is erős
A Federal Reserve szeptemberben 25 bázisponttal, 3,75 és 4 százalék közé emelte irányadó kamatának célsávját, először 2023 júliusa óta. A döntést a tartós infláció és az amerikai gazdaság vártnál erősebb teljesítménye indokolta. Az augusztusi kiskereskedelmi forgalom havi 1,2 százalékkal bővült, meghaladva a 0,8 százalékos várakozást. A GDP szempontjából meghatározó kontrollcsoport forgalma 1,4 százalékkal emelkedett, ami a harmadik negyedévben 3 százalék feletti fogyasztásnövekedést vetíthet előre. Az infláció ugyanakkor 3,4 százalékra gyorsult, miközben a New York-i feldolgozóipari vállalatok beszerzési árindexe 63,1 pontra, 2022 óta nem látott szintre emelkedett. A Fed 2026-ra már 3,7 százalékos inflációt és 2,3 százalékos GDP-növekedést vár. A 18 döntéshozóból 16 további idei kamatemelést valószínűsít. A monetáris fordulat következtében a tízéves amerikai állampapír hozama megközelítette az 5 százalékot, a dollár pedig heti 1,1 százalékkal erősödött. A magasabb kötvényhozamok növelik a részvénypiaci értékeltségekre nehezedő nyomást, különösen a mesterséges intelligenciához kapcsolódó, jelentős jövőbeli profitnövekedést beárazó vállalatok esetében.
Japán: a kamatemelés a globális tőkeáramlás egyik legfontosabb fordulópontja lehet
A Bank of Japan szeptember 18-án 25 bázisponttal, 1,25 százalékra emelte irányadó kamatát, amely 1993 óta nem látott szintet jelent. A jegybank mindössze három hónappal az előző emelés után szigorított, miközben Ueda jegybankelnök további lépéseket sem zárt ki. A tízéves japán állampapír hozama megközelítette a 3 százalékot, ami alapvetően változtathatja meg a japán intézményi befektetők portfólióallokációját. Japán évtizedeken keresztül a globális pénzügyi rendszer egyik legfontosabb tőkefinanszírozója volt. Az alacsony hazai kamatok miatt a japán biztosítók, nyugdíjalapok és bankok jelentős összegeket fektettek amerikai és európai állampapírokba. A hazai hozamok emelkedésével azonban csökkenhet a külföldi befektetések relatív vonzereje. A devizafedezés költségeit is figyelembe véve egyre több japán intézményi befektető számára válhat gazdaságossá a hazai kötvények vásárlása. A befektetők számára a legfontosabb kockázat nem önmagában a japán kamatemelés, hanem a korábban külföldre áramló japán tőke irányváltása. A japán intézmények amerikai kötvényvásárlásainak mérséklődése tovább emelheti a dollárhozamokat, miközben az európai állampapírpiacokra is nyomást gyakorolhat. A másik fontos csatorna a jenből finanszírozott carry trade. A dráguló jenhitelek csökkenthetik a magasabb hozamú külföldi eszközök vonzerejét, ami különösen a feltörekvő piaci devizák és részvények számára jelenthet kockázatot. A japán részvénypiacon ugyanakkor a bankok profitálhatnak a magasabb kamatmarzsokból, miközben az exportorientált vállalatok számára a jen esetleges erősödése jelenthet kihívást. A japán kamatemelés tehát nem elszigetelt monetáris esemény, hanem a globális likviditás és a nemzetközi portfóliók átrendeződésének egyik meghatározó tényezője lehet.
Európa: javuló német kilátások, de az energiaválság továbbra is fékezi a fellendülést
A német ZEW gazdasági várakozási index szeptemberben 34,7 pontra emelkedett, miközben a jelenlegi gazdasági helyzet megítélése mínusz 61,1 pontról mínusz 47,1 pontra javult. A fellendülés azonban rendkívül egyenetlen. Az információtechnológiai szektor várakozási indexe 59,2 ponton áll, míg az autóiparé mínusz 22,6 ponton. A Volkswagen szeptember 18-án legfeljebb 1 százalékos éves működési marzsot jelzett előre, részben a kínai értékesítések visszaesése miatt. A részvény árfolyama jelentősen csökkent, magával húzva az európai autóipari szektort. Az euróövezeti infláció augusztusban 3,2 százalékot ért el. A magas energiaárak miatt az EKB ismét további szigorítással szembesülhet, miközben a francia költségvetési problémák növelik az európai kötvénypiac sérülékenységét. A tízéves francia és német állampapírok hozamkülönbsége 105 bázispontra emelkedett, 2012 óta nem látott szintre.
Olajpiac: a kínálati zavarok Európa energiabiztonságát is veszélyeztetik
Az olajpiacon megtorpant a korábbi két hét közel 20 százalékos drágulása. A WTI ára 2,3 százalékkal, 99,53 dollárra csökkent, miközben a Brent továbbra is 100 dollár felett kereskedett. A szaúdi Kelet-Nyugat olajvezeték elleni támadás különösen érzékeny ponton érte a globális ellátási rendszert. A vezeték a Hormuzi-szoros megkerülésének egyik legfontosabb alternatívája, tartós kiesése a globális olajkínálat akár 4 százalékát veszélyeztetheti. A Saudi Aramco egyes európai ügyfelei számára késleltette a szállításokat, ami alternatív beszerzési források keresésére kényszerítheti a finomítókat. Az amerikai stratégiai kőolajkészlet az év eleji 415 millió hordóról 285 millió hordóra csökkent, miközben a kereskedelmi készletek legutóbb 640 ezer hordóval mérséklődtek. Az európai energiapiacon különösen a dízel és a repülőgép-üzemanyag ellátása jelent kockázatot. A finomítói kapacitások korlátozottsága miatt a nyersolaj árának esetleges csökkenése nem feltétlenül eredményez arányos üzemanyagár-mérséklődést. A földgázpiacon a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság fokozza az amerikai LNG jelentőségét. Az európai vásárlók számára azonban a beszerzési források diverzifikálása magasabb szállítási és finanszírozási költségekkel járhat. Németország 2,5 milliárd eurós üzemanyagár-csökkentő csomagot jelentett be, amely októbertől három hónapos, literenként 14 eurócentes adócsökkentést is tartalmaz. A tartósan magas energiaárak Európában egyszerre növelhetik az inflációt és ronthatják az ipar versenyképességét. Az ipari fémek piacán eközben a réz tonnánkénti ára 14 521,5 dollárra emelkedett, amit a kínai kereslet élénkülése és a globális elektrifikációs beruházások támogattak.
Magyar gazdaság: javuló növekedési kilátások, de továbbra is jelentős külső kockázatok
A magyar gazdaság növekedési kilátásai fokozatosan javulhatnak. Az MBH Bank 2026-ra 1,8 százalékos, 2027-re 2,5 százalékos, 2028-ra pedig 3 százalékos GDP-bővülést vár. A júliusi bruttó bérek éves növekedése 7,3 százalékot ért el, ami továbbra is támogatja a háztartások reáljövedelmét és a belső fogyasztást. A folyó fizetési mérleg többlete ugyanakkor júliusban 60 millió euróra mérséklődött a júniusi 111 millió euróról. Az árukereskedelem 552 millió eurós hiányát a szolgáltatások 1,335 milliárd eurós többlete ellensúlyozta. Az energiaimport drágulása ronthatja a külső egyensúlyt, miközben a német autóipar gyengesége a magyar exportkilátásokat is terhelheti. A hazai ingatlanbefektetések volumene az első fél évben 57 százalékkal, 460 millió euróra emelkedett. A CBRE szerint az éves volumen elérheti a 900 millió és 1 milliárd euró közötti szintet. A magyar gazdaság számára az uniós forrásokhoz való hozzáférés, a költségvetési konszolidáció és az energiaellátás diverzifikálása egyaránt meghatározó tényező marad.
Forint és állampapírpiac: a kamatkülönbözet mellett a nemzetközi tőkeáramlás is meghatározó
A dollár erősödése és az amerikai hozamemelkedés kedvezőtlen környezetet teremtett a feltörekvő devizák számára. Az MSCI feltörekvő piaci devizaindexe heti 0,7 százalékkal csökkent. A forintot ugyanakkor támogathatják a javuló magyar uniós kapcsolatok és a hiteles költségvetési konszolidációval kapcsolatos várakozások. Az Erste elemzői szerint kedvező nemzetközi környezetben és megfelelő fiskális program mellett az EUR/HUF árfolyam ismét 360 alá kerülhet. A szeptember 22-i MNB-kamatdöntés előtt a piac 5,50 százalékos alapkamatot vár. A magyar állampapírpiacon a 119 napos diszkontkincstárjegyek legutóbbi aukcióján 5,25 százalékos átlaghozam alakult ki. A hosszabb lejáratú magyar kötvények szempontjából a hazai inflációs pálya mellett az amerikai és európai hozamemelkedés, valamint a japán tőkeáramlás változása is fontos kockázati tényező.
Magyar részvények: a blue chipektől a technológiai vállalatokig
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe szeptember 18-án 152 753,74 ponton zárt, napi 0,92 százalékos csökkenéssel. A heti forgalom 143,7 milliárd forintot ért el. Az OTP árfolyama heti 1,8 százalékkal, 46 160 forintra csökkent. A bank szempontjából a hitelkereslet élénkülése és a kamatmarzsok alakulása mellett a régiós gazdasági növekedés meghatározó.A MOL heti 4,1 százalékot veszített értékéből, pénteken 5160 forinton zárt. A magas olajárak mellett a finomítói árrések, az ellátási zavarok és az üzemanyagpiaci szabályozás alakíthatják az eredményességet. A Richter heti 2,4 százalékkal, 12 830 forintra erősödött, miközben a Magyar Telekom 0,6 százalékos heti emelkedéssel 2562 forinton zárt. A 4iG szeptember 15-én bejelentette, hogy megkezdte a Nasdaq-bevezetés előkészítését, amelynek előzetes céldátuma 2027 negyedik negyedéve. A nemzetközi tőkepiaci jelenlét szélesítheti a finanszírozási lehetőségeket, ugyanakkor a vállalat működésének átfogó átvilágítása és a tranzakció feltételeinek kialakítása még hátravan. A Gloster esetében a nemzetközi informatikai szolgáltatások, a digitalizáció és a vállalati AI-beruházások jelenthetnek növekedési lehetőséget. A befektetők számára ugyanakkor az eredménytermelő képesség, a megrendelésállomány és a finanszírozási helyzet alakulása marad meghatározó. A londoni tőzsdén jegyzett Wizz Air szeptember 17-én 5 százalékkal csökkentette tervezett téli kapacitását a magas üzemanyagárak miatt. A társaság ugyanakkor 2,2 milliárd euró feletti likviditással rendelkezik, üzemanyagigényének 80 százalékát pedig a jelenlegi piaci áraknál kedvezőbb szinten fedezte. A vállalat 2030-ra 10 milliárd eurós árbevételt és 127 milliós éves utasforgalmat céloz meg.
SPB: tudatos portfólióépítés változó piaci környezetben
A globális kamatemelési hullám, az energiapiaci bizonytalanság és a nemzetközi tőkeáramlás átrendeződése új kihívásokat és befektetési lehetőségeket teremt. Az SPB Befektetési Zrt. szakértői személyre szabott portfólióelemzéssel és nemzetközi befektetési megoldásokkal segítik ügyfeleiket a változó piaci környezethez történő alkalmazkodásban. Vegye fel a kapcsolatot az SPB szakértőivel, és tekintsük át együtt, hogyan igazítható befektetési portfóliója az új piaci körülményekhez!
Kosovics László, elemzési üzletág vezető
