A piacok új félelme: mi van, ha az amerikai gazdaság túl erős?
Az elmúlt hetek legfontosabb piaci története nem az infláció, nem a közel-keleti konfliktus és nem is az európai gazdaság gyengélkedése volt, hanem az a felismerés, hogy az amerikai gazdaság továbbra sem lassul olyan ütemben, amely indokolná a Federal Reserve gyors kamatcsökkentéseit. A májusi foglalkoztatási adatok jelentős pozitív meglepetést okoztak. A piac által várt 88 ezer helyett 172 ezer új munkahely jött létre, miközben a munkanélküliségi ráta 4,3%-on maradt. Az ISM feldolgozóipari és szolgáltatási indexek szintén azt mutatják, hogy a gazdasági aktivitás továbbra is stabil. A befektetők az elmúlt hónapok során arra építették stratégiáikat, hogy az infláció fokozatosan mérséklődik, a gazdaság lassul, a Fed pedig kamatcsökkentési ciklusba kezd. A pénteki munkaerőpiaci adat azonban jelentősen átírta ezt a forgatókönyvet. Az erős foglalkoztatottság magasabb béremelkedési potenciált, stabil fogyasztást és tartósabb inflációs nyomást jelenthet. Ennek következtében a piac kevesebb Fed-kamatcsökkentést kezdett árazni, emelkedtek az amerikai államkötvényhozamok, erősödött a dollár, miközben a részvénypiacokon, különösen a technológiai szektorban jelentős profitrealizálás indult el. A jelenlegi piaci logika egyszerű! Minél tovább maradnak magasak a kamatok, annál kevésbé indokolhatók a technológiai részvények rendkívül magas értékeltségei. Emiatt az amerikai munkaerőpiaci adatok ma már nemcsak a gazdaság állapotáról szólnak, hanem közvetlenül meghatározzák a globális részvény-, kötvény- és devizapiacok mozgását is.
Az AI-forradalom továbbra is a globális tőke legfontosabb célpontja
A mesterséges intelligencia továbbra is a világ legmeghatározóbb befektetési története. Az amerikai technológiai óriások rekordösszegű beruházásokat hajtanak végre adatközpontokba, félvezetőgyártásba és energiahálózatokba. Az AI ma már nem csupán technológiai trend, hanem egy új beruházási ciklus, amely a teljes világgazdaság tőkeallokációját alakítja át. Ugyanakkor az elmúlt hetek azt is megmutatták, hogy a piac egyre érzékenyebb a technológiai szektor értékeltségére. A kamatvárakozások legkisebb változása is jelentős mozgásokat vált ki az AI-hoz kapcsolódó részvényekben. Nem véletlen, hogy a vártnál erősebb amerikai foglalkoztatási adatot követően elsősorban a technológiai papírok kerültek nyomás alá. A befektetők kezdik felismerni, hogy a jelenlegi értékeltségi szintek fenntartásához nemcsak erős profitnövekedésre, hanem kedvező kamatkörnyezetre is szükség lenne. A technológiai szektor jelentősége ugyanakkor tovább nő. Az AI-lánc nyertesei ma már nemcsak a chipgyártók vagy szoftvercégek, hanem az energiaszolgáltatók, adatközpont-üzemeltetők, hálózati infrastruktúra-fejlesztők és stratégiai nyersanyag-kitermelők is. Ez magyarázza, hogy a globális tőkeáramlások egyre inkább néhány kulcsfontosságú technológiai ökoszisztéma köré koncentrálódnak.
Kína továbbra sem tudja betölteni a korábbi növekedési szerepét
A globális gazdasági kilátások szempontjából egyre fontosabb kérdés Kína helyzete. A legfrissebb PMI-adatok ugyan még növekedést mutatnak, de a feldolgozóipari aktivitás egyértelműen lassul. Az exportmegrendelések gyengülnek, az ingatlanszektor továbbra sem tud kilábalni a válságból, miközben a lakossági fogyasztás is elmarad a korábbi ciklusokban megszokott dinamizmustól. Különösen fontos, hogy Kína jelenleg nem képes ellensúlyozni a globális lassulási kockázatokat. A 2008-as válságot követően és a pandémia után Peking jelentős fiskális ösztönzőkkel támogatta a világgazdaságot. Most azonban a döntéshozók sokkal óvatosabbak, mivel az adósságállomány már rendkívül magas, és az ingatlanszektor problémái továbbra sem oldódtak meg. A kínai gazdaság gyengélkedése különösen Európát érinti érzékenyen. Németország exportjának jelentős része kapcsolódik a kínai kereslethez, így a kínai lassulás közvetlenül rontja az európai növekedési kilátásokat is. Emiatt a világgazdaságban egyre élesebben rajzolódik ki az amerikai és az ázsiai technológiai központok relatív ereje, miközben Kína és Európa egyaránt nehézségekkel küzd.
Európa a stagnálás és az infláció kettős szorításába került
Az eurózóna gazdasági helyzete tovább romlik. A kompozit PMI-index 18 havi mélypontra süllyedt, az új megrendelések csökkennek, az exportkereslet gyenge, miközben a vállalatok egyre óvatosabbá válnak. A szolgáltatási szektor is visszaesési tartományba került, ami arra utal, hogy a lassulás már nem csupán az ipart érinti. A helyzetet különösen nehézzé teszi, hogy az infláció ismét emelkedő pályára állt. Az eurózónás infláció 3,2%-ra gyorsult, miközben a vállalatok inputköltségei többéves csúcsra emelkedtek. A közel-keleti konfliktus miatt emelkedő energiaárak újabb költségsokkot okoznak, ami tovább nehezíti a vállalatok helyzetét. Ez egy klasszikus stagflációs kockázatot jelent. A gazdasági növekedés gyenge, miközben az infláció továbbra is meghaladja a jegybanki célokat. Ez a kombináció kedvezőtlen a részvénypiacok számára, és jelentősen szűkíti az Európai Központi Bank mozgásterét.
Németország továbbra sem találja a növekedési motort
A német gazdaság helyzete jól tükrözi az európai problémákat. A feldolgozóipari PMI ugyan még a növekedési tartományban maradt, de az új rendelések ismét csökkenni kezdtek. A szolgáltatási szektor zsugorodik, miközben az exportorientált vállalatok a gyenge külső kereslettel és a magas energiaköltségekkel küzdenek. A korábbi hónapok javulásának jelentős része átmeneti hatásnak bizonyult. Az előrehozott megrendelések kifutásával ismét felszínre kerültek a strukturális problémák. A német ipar egyszerre szenved a kínai kereslet gyengülésétől, az energiaáraktól és a globális kereskedelmi bizonytalanságtól.
A devizapiacokon továbbra is a dollár dominál
A devizapiacok legfontosabb története továbbra is a dollár ereje. A magas amerikai kamatok, az erős munkaerőpiac és a geopolitikai bizonytalanság egyaránt támogatják az amerikai devizát. A közel-keleti konfliktus miatt a befektetők ismét a biztonságos eszközök felé fordultak, ami további támaszt nyújt a dollárnak. Az euró számára ugyan kedvező az EKB szigorúbb hangvétele, de a gyenge gazdasági fundamentumok korlátozzák az erősödési lehetőségeket. A feltörekvő piacokon továbbra is azok az országok tudnak tőkét vonzani, amelyek stabil gazdaságpolitikát és magas reálhozamot kínálnak.
Az árupiacokon ismét az energia diktál
Az olajpiac továbbra is a geopolitikai fejlemények foglya. A Brent ára stabilan 90-95 dollár közötti sávban mozog, ami elegendően magas ahhoz, hogy világszerte inflációs nyomást generáljon. Az amerikai-iráni tárgyalások akadozása és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság folyamatosan napirenden tartja az energiaellátással kapcsolatos kockázatokat. Emellett egyre nagyobb figyelem irányul a ritkaföldfémekre és a stratégiai nyersanyagokra. Az AI-beruházások növekedése jelentősen növeli a félvezetőgyártáshoz és az energiahálózatok fejlesztéséhez szükséges nyersanyagok iránti keresletet. A következő években ezek a piacok legalább akkora stratégiai jelentőségre tehetnek szert, mint maga az energiaszektor.
Románia lett a régió legfontosabb kockázati története
A közép-kelet-európai régióban egyértelműen Románia került a befektetői figyelem középpontjába. A GDP csökken, a kiskereskedelmi forgalom visszaesik, a reálbérek zsugorodnak, miközben a politikai bizonytalanság és a magas költségvetési hiány tovább rontja a kilátásokat. A lej történelmi mélypontra gyengült, a tízéves államkötvényhozamok pedig megközelítették a 7%-ot. A piac egyre komolyabban számol azzal a lehetőséggel, hogy Románia elveszítheti befektetésre ajánlott hitelminősítését. Ez nemcsak az ország finanszírozási költségeit növelné jelentősen, hanem a teljes régió kockázati megítélésére is negatív hatást gyakorolhatna.
A jelenlegi piaci környezetet három meghatározó erő alakítja.
- Az amerikai gazdaság vártnál nagyobb ellenálló képessége, amely egyre inkább megkérdőjelezi a gyors Fed-kamatcsökkentések lehetőségét.
- A mesterséges intelligencia által hajtott beruházási hullám, amely továbbra is a globális tőkeáramlások első számú célpontja.
- Európa és Kína gyengülő növekedési képe, amely egyre nagyobb kontrasztot alkot az amerikai gazdaság teljesítményével.
A következő hónapok legfontosabb kérdése már nem az, hogy bekövetkezik-e a recesszió az Egyesült Államokban, hanem az, hogy a gazdaság elég gyorsan lassul-e ahhoz, hogy a Fed érdemben lazíthasson. Jelenleg a piacok számára ez vált a legfontosabb makrogazdasági tényezővé, és várhatóan ez fogja meghatározni a részvény-, kötvény- és devizapiacok mozgását is a nyári hónapok során.
