Az elmúlt hét eseményei ismét rámutattak arra, hogy a befektetők számára továbbra is a monetáris politika, az infláció és a geopolitikai kockázatok jelentik a legfontosabb iránytűt. Bár a legtöbb fejlett gazdaságban a növekedés lassul, a világgazdaságban egyre markánsabban rajzolódnak ki azok a régiók és szektorok, amelyek a következő hónapokban meghatározhatják a tőkeáramlásokat. A hét legfontosabb makroadatai között szerepelt
- a német ipari termelés és megrendelések vártnál kedvezőbb alakulása,
- a kínai inflációs adatok,
- a japán termelői árak újabb gyors emelkedése, valamint
- a román gazdaság recesszióközeli állapotát megerősítő GDP-adat.
A héten a piacok figyelme már az amerikai júniusi inflációs adatokra, a kínai második negyedéves GDP-re és az amerikai kiskereskedelmi forgalomra összpontosul, amelyek meghatározhatják a Fed következő lépéseivel kapcsolatos várakozásokat.
A világgazdaság továbbra is kétsebességes
Az Egyesült Államok gazdasága továbbra is stabil képet mutat, ugyanakkor a piac egyre inkább azt vizsgálja, hogy az infláció lassulása elegendő lesz-e ahhoz, hogy a Fed még az év vége előtt kamatcsökkentési ciklust indítson. A szolgáltatószektor aktivitása továbbra is bővülést jelez, miközben a munkaerőpiac fokozatosan veszít lendületéből. A héten érkező amerikai fogyasztói árindex ezért kulcsfontosságú lehet a részvény- és kötvénypiacok számára.
Európában a legkedvezőbb meglepetést Németország szolgáltatta. A májusi gyáripari megrendelések 1,9 százalékkal, az ipari termelés pedig 0,9 százalékkal nőtt havi alapon, jelentősen meghaladva a várakozásokat. Bár a javulás mögött részben a védelmi beruházások és néhány nagy egyedi megrendelés áll, egyre több jel utal arra, hogy az ipari ciklus mélypontja már mögöttünk lehet. Ugyanakkor a magas energiaárak, az amerikai vámok és a gyenge kínai kereslet továbbra is komoly kihívást jelent az exportorientált német gazdaság számára.
Kínában ezzel szemben továbbra is gyenge a belső kereslet. A fogyasztói árindex éves alapon mindössze 1 százalékkal emelkedett, miközben az élelmiszerárak immár több egymást követő hónapban csökkentek. A termelői árak ugyan 4,1 százalékos növekedést mutattak, de a havi adatok alapján az inflációs nyomás gyorsan mérséklődik. Ez növeli annak valószínűségét, hogy a kínai jegybank az év második felében újabb monetáris lazítással és esetleges fiskális ösztönzőkkel próbálja élénkíteni a gazdaságot.
A hét egyik legfontosabb, de talán legkevésbé felismert folyamata Japánhoz kapcsolódik. A Bank of Japan még júniusban 1%-ra emelte az irányadó kamatot, amely 31 éves csúcsnak számít, és jelezte, hogy az infláció tartós fennmaradása esetén további kamatemelések is elképzelhetők. A japán gazdaságban egyszerre jelent meg a gyorsuló bérnövekedés, az importált infláció és a gyenge jen hatása, miközben a termelői árak továbbra is 7 százalék feletti ütemben emelkednek. A piac jelenleg ugyan arra számít, hogy a július végi ülésen még nem változik a kamatszint, de az év végéig egy újabb szigorítás egyre valószínűbb forgatókönyv. A történet azonban messze túlmutat Japánon. Az elmúlt két évtizedben a rendkívül alacsony japán kamatok tették lehetővé az úgynevezett jen carry trade elterjedését, amelynek során a befektetők olcsó jenhitelekből finanszírozták amerikai részvény-, kötvény- és más magasabb hozamú befektetéseiket. Ez a stratégia addig működik jól, amíg a jen gyenge marad és a kamatkülönbözet jelentős. Ha azonban a Bank of Japan tovább emeli a kamatokat, vagy a Fed kamatcsökkentései miatt szűkül a kamatkülönbség, a jen erősödése könnyen elindíthatja ezeknek a pozícióknak a kényszerű leépítését. Ilyenkor a befektetők egyszerre vásárolnak vissza jent, miközben eladják a korábban abból finanszírozott amerikai részvényeket, kötvényeket és más kockázatos eszközöket. Ez a folyamat önmagát erősítő piaci mozgásokat idézhet elő. Éppen ezért a következő hónapok egyik legfontosabb kérdése már nem pusztán az, hogy a japán jegybank mikor emeli ismét a kamatot, hanem az, hogy a befektetők mikor kezdik el komolyan elhinni, hogy Japánban végleg lezárult a több évtizedes ingyenpénz időszaka. Ha ez a felismerés hirtelen következik be, akkor a jen carry trade leépülése nemcsak a devizapiacon okozhat jelentős mozgásokat, hanem az amerikai részvény- és kötvénypiacokon is érdemben növelheti a volatilitást. Ezért a következő negyedévekben a Bank of Japan döntései már nem csupán regionális jelentőségűek, hanem a globális tőkeáramlások egyik legfontosabb mozgatórugójává válhatnak.
Továbbra is az amerikai technológia diktálja az ütemet
A részvénypiacokon továbbra is az amerikai technológiai vállalatok dominálnak. Az S&P 500 technológiai index öt éves teljesítménye messze felülmúlja a hongkongi Hang Seng Tech indexét, amit elsősorban a jelentősen magasabb jövedelmezőség indokol. Ennek ellenére a kínai technológiai szektorban egyre több hosszú távú lehetőség rajzolódik ki. Az Alibaba elmúlt héten látott erőteljes árfolyam-emelkedése ismét ráirányította a befektetők figyelmét a hongkongi technológiai szektorra. Érdekesség, hogy miközben az amerikai S&P 500 Information Technology index jelenleg mintegy 35-szörös P/E, 14-szeres P/BV és 10,5-szeres árbevétel-arányos (P/S) értékeltségen forog, addig a Hang Seng TECH index mindössze 27-szeres P/E, 2,3-szoros P/BV és 1,1-szeres P/S mutatóval értékelt. Az amerikai technológiai vállalatok ezt a prémiumot jóval magasabb nyereségességgel indokolják, hiszen üzemi marzsuk meghaladja a 30 százalékot, míg a hongkongi technológiai indexben szereplő vállalatoké egyelőre csak 3-5 százalék körül mozog. Ugyanakkor, ha várakozásaink szerint a kínai gazdaság stabilizálódik, a szabályozási környezet kiszámíthatóbbá válik, és az AI-beruházások eredményei fokozatosan megjelennek a vállalati profitokban, akkor a jelenlegi jelentős értékeltségi diszkont részben leépülhet. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kínai technológiai részvények utolérik az amerikai szektort, de a következő években relatív felülteljesítésre reális esély mutatkozhat, különösen azoknál a vállalatoknál, amelyek már bizonyították profitabilitásukat és meghatározó szereplői a mesterséges intelligencia és a felhőszolgáltatások fejlődésének, mint például az Alibaba vagy a Tencent. Az Alibaba például jelenleg egy jelentős AI- és felhőberuházási ciklus közepén jár, amely rövid távon visszafogja a nyereséget, ugyanakkor 2027-től ismét dinamikus profitnövekedésre számítunk. A vállalat előretekintő értékeltsége már inkább egy érett iparágra jellemző, miközben a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia hosszabb távon új növekedési pályát nyithatnak meg. Ezért a kínai technológiai szektorban inkább csak fokozatos pozícióépítés lehet indokolt, mintsem egyszeri nagy befektetés.
Kötvény- és devizapiac
A kötvénypiacokon továbbra is a jegybanki várakozások mozgatják a hozamokat. Az Egyesült Államokban a piac a Fed első kamatcsökkentésének időzítését próbálja meghatározni, miközben Japánban ezzel éppen ellentétes folyamat bontakozik ki. Európában az EKB kiváró álláspontra helyezkedhet, ugyanakkor a német gazdaság óvatos stabilizálódása javíthatja a befektetői hangulatot.
A devizapiacon a dollár iránya továbbra is az amerikai inflációs adatoktól függ. A japán jen esetében ugyanakkor érdemes kiemelt figyelmet fordítani a Bank of Japan következő lépéseire, mert egy esetleges újabb kamatemelés a globális tőkepiaci folyamatokra is jelentős hatást gyakorolhat.
Nyersanyagpiacok: geopolitika, energia és ipari fémek
Az árupiacokon továbbra is a közel-keleti helyzet jelenti a legfontosabb kockázati tényezőt. A Brent olaj ára a hét végére 76 dollár körül stabilizálódott, miközben az Egyesült Államok és Irán közötti technikai egyeztetések átmenetileg mérsékelték az ellátási félelmeket. Az amerikai kereskedelmi nyersolajkészletek ugyanakkor 11 hét után először, közel 3 millió hordóval emelkedtek, ami rövid távon fékezte az árfolyamot, de a készletszint továbbra is sérülékeny maradt. Az energiapiacot az orosz finomítók elleni támadások, a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság és az európai gáztárolók alacsony töltöttsége is támogatja.
Az arany 4100 dollár felett maradt, amit a geopolitikai kockázatok és a gyengébb dollár egyaránt segítettek. A réz sorozatban második heti emelkedése mögött az erős fizikai kereslet állt, miközben a sanghaji készletek egy hét alatt 18 százalékkal csökkentek. Az AI infrastruktúra, az elektromos hálózatok és az energetikai beruházások hosszabb távon is kedvező keresleti hátteret teremthetnek a réz és más ipari fémek számára. A mezőgazdasági piacokon ezzel szemben enyhült a nyomás, mivel az amerikai terméskilátások javultak, Kína pedig rekord nagyságú nyári gabonatermést jelentett.
Forint és magyar állampapírpiac
A forint az elmúlt egy év egyik legerősebb feltörekvő piaci devizája volt, de a további felértékelődéshez már újabb pozitív katalizátorokra lehet szükség. A dollár gyengülése, az olajár stabilizálódása és a javuló feltörekvő piaci hangulat rövid távon támogató, ugyanakkor a hazai költségvetési kockázatok és a kamatcsökkentési ciklus fokozatosan mérsékelhetik a forint kamatelőnyét. A júniusi infláció 1,7 százalékra lassult, ami teret adott az MNB lazításának, és a piaci várakozások szerint az alapkamat az év végére 5 százalék közelébe csökkenhet.
A magyar állampapírpiacot egyszerre támogatja az alacsony infláció és a sikeres finanszírozás, miközben a fiskális pálya továbbra is kockázat. A 3 milliárd eurós devizakötvény-kibocsátás több mint háromszoros kereslet mellett valósult meg, az ÁKK pedig jelezte, hogy idén már nem tervez újabb devizakibocsátást. Ezzel szemben a Citi lezárta 2031-es forintkötvény-pozícióját, mivel megítélése szerint a választások utáni árfolyam-emelkedés jelentős része már lezajlott.
Magyar részvénypiac
A BUX a nemzetközi bizonytalanság ellenére ellenálló maradt. Az OTP megítélését támogatja a hongkongi, 7 milliárd eurós kötvényprogram és az 1 milliárd eurós Tier 2 kibocsátás többszörös túljegyzése. A MOL számára a magasabb olajár rövid távon kedvező, miközben a lengyel zlotyban végrehajtott 850 milliós kötvénykibocsátás tovább javítja a finanszírozás diverzifikációját. A Richter továbbra is stabil defenzív papír, a Magyar Telekom pedig a csökkenő kamatkörnyezet egyik kedvezményezettje lehet. A 4iG esetében a NATO országok növekvő védelmi kiadásai teremthetnek hosszabb távú növekedési lehetőséget.
Mire figyelünk ezen a héten?
A legfontosabb esemény az amerikai júniusi inflációs adat lesz, ahol 3,8 százalékos éves áremelkedést vár a piac. Kínából a második negyedéves GDP, a kiskereskedelmi forgalom és az ipari termelés érkezik, az euróövezetben pedig a végleges inflációs adat kerül fókuszba. Az Egyesült Államokban emellett a kiskereskedelmi forgalom, az ipari termelés és a fogyasztói bizalom is irányt adhat a részvény-, kötvény- és devizapiacoknak.
Az SPB Befektetési Zrt. szakértői folyamatosan követik a globális makrogazdasági és piaci változásokat, hogy ügyfeleik portfóliói gyorsan és tudatosan alkalmazkodhassanak az új lehetőségekhez és kockázatokhoz. Személyre szabott befektetési megoldásokért és részletes piaci konzultációért forduljon bizalommal az SPB tanácsadóihoz.
