Az SPB Befektetési Zrt. élő egyenes adásban először mutatkozott be a virtuális térben egy online esemény keretében
A társaság szakértői (Szabó Sándor – prémium banking igazgató/moderátor, Kalapos Csaba – private banking igazgató, Kosovics László – senior elemző) aktuális befektetési témákról és időszerű gazdasági kérdésekről beszélgettek.
Ebben a témakörben első helyen szerepelt az inflációs helyzet értékelése, illetve az ultra laza monetáris környezet. A nemzetközi vonatkozásokat illetően kitértek a legfontosabb régiók ez irányú érintettségére. A világ vezető gazdasági szereplői merőben más helyzetben vannak ebben a tekintetben. Az USA már jóval előrébb tart a járványhelyzetet követő gazdasági nyitás folyamatában. Az erőteljes kereslet nehéz helyzetbe hozta a feldolgozó és szolgáltató szektort, ellátási problémákkal szembesülnek, emelkednek a beszállítói árak és nem utolsó sorban a feszült munkaerő piaci állapotok miatt a bérinfláció is egyre komolyabban épül be a várakozásokba. Az amerikai központi bank, a FED részéről folytatott kommunikáció az infláció átmeneti jellegét igyekszik sugallni. A november elején tartandó FOMC ülés után már pontosabb menetrendet fogunk kapni a laza monetáris politika esetleges befejező fázisáról. Az európai helyzet egészen más, a gazdasági ciklus teljesen eltérő fázisában vagyunk. Az infláció egyelőre jóval alacsonyabb szinten van, ezzel együtt a gazdasági növekedés is jóval szerényebb. Az Európai Központi Bank részéről szintén az infláció átmeneti jellege kerül kiemelésre, a laza monetáris kondíciók egyelőre biztosan velünk maradnak. Kína, a pandémia időszakának egyértelmű nyertese lett gazdasági értelemben. A világszerte kinyíló piacok kereslete elsősorban Kínát találta meg, amely élt ezzel a lehetőséggel és saját érdekeinek megfelelően használta azt ki. Esetükben a kiugró gazdasági növekedés lendülete most épp hogy veszít erejéből, ebből adódóan nem a túlfűtöttséget, hanem az esetleges túlzott lassulást kívánják elkerülni.
Az SPB Befektetési Zrt. részéről a beszélgetésen résztvevő két üzletágnak egy közös stratégián alapuló, ugyanakkor a saját ügyfélköre sajátosságainak leginkább megfelelő válaszokat kell adnia az új befektetői környezetre. A társaság privát bankárjainak tekintetében a hazai és nemzetközi piacokon megszerzett több mint 20 éves szakmai tudás biztos hátteret ad ahhoz, hogy az új igényeknek megfelelő, ütésálló, biztos cash-flow-val rendelkező, rövid- és középes futamidejű, de adott körülmények között magas hozamszintű egyedi vállalati kötvényeket tudjanak ajánlani ügyfeleiknek a befektetési portfóliókba. Kalapos Csaba privát bankár üzletági igazgató szerint kifejezetten érdekes lehetőség ebben a tekintetben az orosz Gazprom dollárban denominált kötvényeinek megvétele. Az energiapiacon meghatározó szerepet betöltő társaságok értékpapírjai a fokozódó inflációs várakozások idején az átlagnál magasabb jövedelmezőséggel bírnak.
Kosovics László senior elemző szerint üzletáguknak helyzetéből adódóan inkább a kollektív befektetési formák felé kell fordulni ügyfeleik ez irányú befektetéseit illetően. A könnyen elérhető, költséghatékony és nagy diverzifikációt biztosító kötvény ETF-ek (Exchange Traded Fund-ok, vagyis tőzsdén kereskedett befektetési alapok) tökéletesen megfelelnek portfólió szemléletük passzív részének kialakításához. A Vanguard Total Bond ETF-je több ezer, döntően vállalati emellett állami kibocsátású kötvényt foglal magában, melyek átlagos futamideje kevesebb, mint 10 év, eddigi visszatekintő teljesítménye 3 év alatt 4,5%/év volt és mindez dollárban. Bár ez még mindig alulmúlja dollárban mért infláció aktuális szintjét, mégis biztos alapot ad ahhoz, hogy a prémium portfóliók aktív részének addicionális hozamával felülteljesítők lehessenek. Ezt az aktív tevékenységet a prémium ügyfelek tekintetében a jövőben az igen ígéretesnek tűnő banki, pénzügyi szolgáltatói szektorra koncentráló ETF-eken keresztül igyekeznek majd megvalósítani.
A magyar piacot illetően a szakemberek egyetértettek abban, hogy mind a Mol, mind az OTP részvények teljesítménye az elmúlt időszakban igazolta várakozásaikat. Kalapos Csaba kiemelte, hogy az OTP Bank európai összehasonlításban is az egyik legjobb mutatókkal rendelkező pénzintézet. Megítélése szerint a jelenlegi árfolyamszintről történő akár kisebb visszaesés is jó belépési pont lehet mind közép- és hosszútávon. Kosovics László szerint a Mol részvények teljesítménye alapvetően az olajpiaci szárnyalását követi. Véleménye szerint régiós összehasonlításban azért vannak olyan olajpapírok, melyek dinamikájukat és értékeltségüket tekintve talán érdekesebbek lehetnek, úgymint a lengyel PKN Orlen vagy az osztrák OMV.
Az energia- és nyersanyagpiacokat illetően a szakemberek véleménye megegyezett abban, hogy ezek továbbra is kereslet vezérelt piacok. Az olajárak magas szintje, a kinyíló gazdaságok fokozott és koncentrált energia igénye miatt, eleve borítékolható. Ehhez a közelgő és várhatóan hidegebb téli időszak csak újabb lökést adhat. A keresleti és kínálati viszonyok rendeződése szerintük a jövő év első negyedéve előtt biztosan nem várható.
A fosszilis energiaforrások erőteljes kereslete felvetette azt a kérdést, hogy mire számíthatunk az eddig oly népszerű alternatív energiaforrások, illetve a fenntartható fejlődés és ESG alapelvek további alkalmazásában. Az SPB Befektetési Zrt. privát és prémium banki ügyfelei részéről egyértelműen érezhető igény az ESG irányelveknek megfelelő befektetési formák közvetítése. A társaság privát bankárjai leginkább a „zöld” kötvények irányában fejtik ki ez irányú tevékenységüket. Kalapos Csaba példaként a PAPREC francia hulladék feldolgozó társaság kötvényét említette meg, amely az elmúlt időszakban közel 20%-os árfolyam emelkedést mutatott.
A prémium szegmens részéről Kosovics László arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a kollektív befektetési formákat illetően számtalan ETF kapott ESG minősítést, ennek ellenére alaposan át kell tekinteni ezek valós tartalmát. A „green washing” sajnos átjárja ezt a területet, vagyis „zöld”-nek látszó befektetési eszközök kerülnek a piacra úgy, hogy azok valójában nem rendelkeznek valós környezettudatos jellemzőkkel. Üzletáguk döntően olyan ETF-eket ajánl ebben a tekintetben, amelyek az ESG irányelveket és a környezettudatosságot maradéktalanul szem előtt tartó vállalatok értékpapírjait tartalmazzák. Példaként említette az iShares USA ESG Select ETF-et, illetve az Invesco Globar Water Index ETF-et.
Az aktuális geopolitikai piaci kockázatokat illetően a szakértők szerint kiemelt helyen szerepel a kínai belpolitikai helyzet. A kommunista pártvezetés nyíltan és direkt módon avatkozik bele az ország vezető magáncégeinek üzleti modelljébe, ami erőteljes tőkekiáramlást eredményezett az utóbbi időben. Kalapos Csaba kiemelte, hogy a privát banki üzletág természetesen figyelemmel kíséri a világ egyik legnagyobb tőkepiacának fejleményeit, ugyanakkor egyedi papírok szintjén egyelőre nem kereskednek ezekkel. Kosovics László elmondta, hogy a prémium üzletág az év elején még komoly potenciált látott a kínai piacban. Alapvetően ismét csak diverzifikált ETF-eken keresztül valósították meg ezeket a befektetéseiket, ugyanakkor látva a bizonytalan helyzetet, szinte kivétel nélkül felszámolták kitettségüket. Bár az értékeltségi szintek rendkívül kedvezőek egyes cégek tekintetében, mégis inkább jobb egyelőre távolról figyelni az eseményeket. Hosszabb távra, a portfólió max. 5%-ig ajánlanak ilyen típusú befektetéseket kockázatvállaló ügyfeleiknek.
A hazai vonatkozásokat illetően az SPB Befektetési Zrt. globális kereskedelmi tevékenysége miatt megkerülhetetlen volt a forint árfolyamának alakulásáról is szót ejteni. A szakértők egybehangzó véleménye szerint a magyar gazdaságban tapasztalható erőteljes inflációs nyomás miatt a Magyar Nemzeti Bank kamatemeléseinek egyelőre nem sikerült megállítani a forint gyengülését. A legutóbbi 15bps-os emelés, illetve az év végéig várható hasonló lépések vélhetően nem lesznek elegendőek a forint árfolyamának markáns erősítésére az EUR szemben. A jövő év elején napvilágra kerülő konkrét inflációs adatok tükrében kaphatunk pontosabb képet az MNB további monetáris stratégiájáról. Ami a legfontosabb devizapár, az EUR/USD árfolyamát illeti, Kalapos Csaba véleménye szerint az USA és az EU teljesen eltérő ciklusban lévő gazdasági folyamati miatt várhatóan megmarad az USD kamatelőnye. Ennek megfelelően érdemes inkább ez utóbbi devizanemben túlsúlyozni befektetési portfóliónkat.
