Könnyen lehet, hogy ha a Biden-adminisztráció adóemelési tervei részben vagy egészben megvalósulnak, nem a kívánt eredményt fogják meghozni Egyesült Államok gazdaságának. Lehetnek olyan vállalati iparágak, illetve személyek, akik annak ellenére, hogy az adminisztrációnak nem célja hátrányba hozni őket, közvetetten mégis vesztesei lesznek az intézkedéseknek.
Láng András, az SPB Befektetési Zrt. privátbankára
A Biden-adminisztráció áprilisban kétezermilliárd dollárt megközelítő infrastruktúra-fejlesztési tervet jelentett be, amelyet elsősorban a 21 százalékos társasági adókulcs emeléséből finanszírozna. Az Egyesült Államokban 2017 előtt a vállalati nyereségadó 35 százalékos volt, a Trump-adminisztráció csökkentette 21 százalékra.
Trump adóreformjának gazdasági hatásai
A Trump-kormány adóreformja előtt az Egyesült Államokban bejegyzett vállalatoknak 35 százalékos vállalati nyereségadót kellett fizetniük, még akkor is, ha a nyereségük olyan külföldi országból származott, ahol sokkal alacsonyabb a társasági adókulcs.
Abban az esetben, ha a külföldön szerzett nyereség a külföldi országban maradt, a társasági adót nem kellett 35 százalékra kiegészíteni. Ezt a fajta adóelkerülési módszert az USA legnagyobb vállalatai – például az Apple vagy az Amazon – előszeretettel alkalmazták. Hogy bezárja ezt a kiskaput, a Trump-kormány regionális adózási modellre váltott: a külföldön „ragadt” likvid pénzeszközök után – amelyek az idegen országban megszerzett nyereségből származnak – egyszeri 15 százalékos extra adót kell fizetni.
Az adótörvény szerint a társasági adókulcs mértéke attól függ, hogy mely országból származik a megtermelt nyereség. Az adórendszer továbbá limitálja a kamatköltségekből levonható adót: ha a vállalat kamatköltségei meghaladják az üzemi eredmény 30 százalékát, akkor az összeget már nem lehet levonni az adóalapból. Összességében elmondható, hogy a Trump-adminisztráció adócsökkentése pozitívan hatott azokra a vállalatokra, amelyek kevés idegen tőkével rendelkeznek, és negatívan érintette a magas adósságrátájú cégeket.
Biden javaslatának gazdasági hatásai
A Biden-kormány a 21 százalékos társasági adókulcsot 28 százalékra emelné. Ha emelkedik a társasági adó, a cég azonos bevételek mellett kevesebb adózás utáni eredményt tud elkönyvelni, azaz a vállalat értéke a visszaeső cash flow termelő képessége miatt csökken. Habár ez az összefüggés leegyszerűsítve igaznak tűnik, a társasági adókulcs emelése valójában különféleképpen hat a vállalatokra annak függvényében, hogy mely szektorban tevékenykednek.
A technológiai vállalatoknak például magasak a kutatás-fejlesztési költségeik, immateriális javak és szolgáltatások értékesítéséből származik a nyereségük, s ezekkel jelentős mértékben tudják csökkenteni a ténylegesen kifizetett effektív adókulcsot. Véleményem szerint az adóemelés a koronavírus által már eddig is sújtott hotelláncokat és kiskereskedelemmel foglalkozó cégeket fogja leginkább negatívan érinteni, mivel ennek a két szektornak van a legkevesebb mozgástere az adóalap csökkentésére.
Az elnök 21 százalékos globális vállalati adóterve
Biden a vállalati nyereségadó emelésén kívül egy globális minimum társasági adókulcs bevezetését is tervezi, amely fontos pontja volt a hét végén lezajlott G7-csúcsnak. A világ hét vezető országának államfője támogatta az adó bevezetését, a terv megvalósulásához azonban 139 ország beleegyezése kell. A globális minimumadó bevezetése esetén már nem érné meg a vállalatoknak a korábbi adóparadicsomokban, például Panamában vagy a Kajmán-szigeteken bejegyezni a cégüket.
A magánszemélyek is többet fizetnének
A vállalati adókulcsok emelése mellett a Biden-adminisztráció a magánszemélyek tőkenyereség-adójával is foglalkozott. A javaslat első pontja a Trump-adminisztráció adókedvezményeinek eltörlése. Biden a magánszemélyek tőkenyereségből származó jövedelmét a személyi jövedelemadóhoz hasonlóan progresszívvá alakítaná át: a legfelső adósávba azok kerülnének, akiknek a befektetéseikből származó jövedelmük meghaladja az egymillió dollárt. A Biden-adminisztráció legfőbb érve az adóemelés mellett, hogy ez csupán az amerikai lakosság legvagyonosabb részét, 0,32 százalékát érintené. Ez azonban korántsem ennyire egyértelmű.
Ha ehhez hozzáadjuk az állam és az Obamacare után fizetett adókat, akkor a magas rátával rendelkező államokban a tőkenyereség után fizetett adó együttesen akár az 50 százalékot is meghaladhatja. Miután Amerika legvagyonosabbjai birtokolják a vállalatok részvényeinek egyharmadát, Bidenék adóemelési terve közvetetten, de minden befektetőt érinteni fog. A tőkenyereség-adó emelése a befektetésektől elvárt hozamot növeli, ez pedig egyes cégek esetében eladási hullámot generálhat.
Összegezve úgy gondolom, hogy ha a Biden-adminisztráció adóemelési tervei részben vagy egészben megvalósulnak, nem a kívánt eredményt fogják meghozni Egyesült Államok gazdaságának. Véleményem szerint az adóemelésekből befolyó többletbevétel nem a megfelelő helyen és mértékben fog lecsapódni, és lesznek olyan vállalati iparágak, illetve személyek, akik annak ellenére, hogy az adminisztrációnak nem célja hátrányba hozni őket, közvetetten mégis veszíteni fognak.
Fotó: Stephanie LECOCQ / POOL / AFP
