Magyar Nemzeti Bank részvény – 100 aranykorona – 1924. június 20.
Schuszter Péter, az SPB Befektetési Zrt. vezérigazgató-helyettese
Az SPB, mint a hazai tőkepiac meghatározó szereplője, komoly gyűjteménnyel rendelkezik a 18-19. századi elsősorban hazai, de részben külföldi értékpapírokat illetően. Ezen értékpapírok díszítik a Vörösmarty téri irodánk falait.
Sorozatunkban ezen értékpapírokból szeretnénk néhányat bemutatni, és ezek közül néhány érdekességet megosztani olvasóinkkal.
Mivel is kezdhetnénk ezt a sorozatot, mint a Magyar Nemzeti Bank alakuláskori részvényével.
Az SPB a fényképen látható részvény büszke gazdája.
A Magyar Nemzeti Bank felállítását közel öt esztendőig tartó nemzetközi tárgyalások előzték meg. Hazánk célja elsősorban az első világháború után a gazdaság stabilizációja volt, melynek feltételeként egy jelentősebb kölcsön igénylését tűzte ki. A békeszerződés megkötését követően folyamatos tárgyalások zajlottak az önálló magyar központi pénzintézet felállításának lehetőségeiről, szervezetéről, és az államhoz fűződő viszonyáról. Végül egy angol bankár, Norman Montagu, a Bank of England kormányzója javaslata került megvalósításra, amiben az autonómia és a nemzetközi együttműködés elve egyaránt érvényesült.
1924. május 24-én alakult meg a Magyar Nemzeti Bank, amelynek apropóját az adta, hogy a népszövetségi kölcsön folyósításának egyik feltétele a kormánytól független nemzeti bank létrehozása volt. Korábban az Osztrák-Magyar Bank, a Monarchia közös jegybankja látta el a központi bank feladatkörét, amelyet az 1921. július 11-én megalakult Magyar Királyi Állami Jegyintézet vett át.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1924. évi V. törvénycikket 1924 áprilisában fogadta el a nemzetgyűlés, majd ezt követően, 1924. május 24-én részvénytársasági formában – a mai Szabadság tér 8-9. szám alatti bankpalotában – megalakult az önálló magyar jegybank, ami egy hónappal később, június 24-én megkezdte működését. Az intézmény alaptőkéje 30 millió aranykorona volt, amely 300 ezer, egyenként 100 aranykorona névértékű részvényre oszlott.
Első elnöke Popovics Sándor volt. Korábban pénzügyminiszter, a magyar békedelegáció tagja volt a béketárgyalásokon, és 1924-től 1935-ig az MNB első elnökeként funkcionált. Az ő aláírása is látható a részvényen.
A részvényeit 1925. szeptember 21-től a Budapesti Áru- és Értéktőzsdére is bevezették. A részvények bemutatóra szóltak, folyó számozással és a bank cégjegyzésével voltak ellátva. Annak se volt akadálya, hogy egy egész részvényből 25 aranykorona névértékű negyed részvényeket hozzanak létre. A negyed részvényeket egészre és vissza a költségek megtérítése mellett bármikor be lehetett cserélni.
Az 1947-ben államosított Nemzeti Bank az 1991-es jegybanktörvénnyel vált ismét független nemzeti intézménnyé.
Az MNB épülete már alakulásától kezdve a Szabadság téren volt
