3 befektetési lehetőség a magyar államkötvények piacán I.rész

Kollégáinkkal sokszor írtunk és beszéltünk már arról, hogy a befektetőknek manapság elsősorban amerikai dollárban vagy euróban érdemes gondolkodniuk. E cikkünk első részében azonban szeretnénk egy másik aspektust is megvilágítani, így ezúttal a magyar államkötvényekről fogunk szót ejteni, míg írásunk második részében három konkrét államkötvény-befektetést is bemutatunk.

Mindenekelőtt tennénk egy kis kitérőt. Befektetéseink megválasztása során fontos, hogy megfelelően diverzifikáljuk a portfóliónkat. Itt nemcsak arra gondolunk, hogy milyen eszközökben tartjuk a megtakarításunkat, befektetésünket, hanem arra is, hogy a kockázatvállalási hajlandóságunkat is skálázzuk. Ne utasítsuk el tehát a forintos alternatívákat sem – érdemes nyitott szemmel járni és megragadni a kínálkozó lehetőségeket!

Miért lett érdekes az elmúlt időszakban az állampapírok piaca?

Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, érdemes kicsit korábbra visszamennünk. A 2008-as gazdasági válság kezelésére elindított, úgynevezett quantitative easing a nyomtatott pénzmennyiség – és a csökkenő jegybanki alapkamatok miatt a bankokból kiszoruló tőke – révén keletkezett többletforrás fogyasztásnövelő hatása segítségével kívánta élénkíteni a gazdaságot. A jegybankok kommunikációja alapján arra lehetett következtetni, hogy ez mindaddig fennmarad, amíg a megfelelő, fenntartható mértékű infláció meg nem jelenik a gazdaságban. A quantitative easing eredményeképpen így jelentős mértékű tőke halmozódott fel például a cégek mérlegeiben. Sajnos ez a várt, generált infláció nem kontrolláltan és fokozatosan jelent meg a piacon, hanem a jelenlegi energiaválsággal megspékelve, robbanásszerűen érte el a gazdaságot. Ezt a dinamikus inflációs növekedést intenzív alapkamat-emelésekkel is lehetséges kezelni, azonban ezek hatása eleinte csekélynek bizonyult, és további lépésekre kényszerítette a jegybankokat. Ennek eredményeként rövid idő alatt a 0-ról 2 számjegyűvé vált a zéró kockázatúnak tekinthető hazai eszközök kamata. Emiatt újra az állampapírpiac felé fordultak a befektetők, és a hosszabb futamidejű, alacsonyabb kamatozású papírok eladásával a mélybe taszították ezek árfolyamát. Az új kibocsátású, magas kamatozású, rövidebb (és inflációkövető) papírok ismét népszerűségnek örvendenek, ugyanakkor a már piacon lévő, alacsony kamatszelvényű kötvények árfolyamán elérhető hozamok jelentősen megemelkedtek. Így újra vonzó alternatívát találhatnak az alacsony kockázat mellett, lejáratig tartani szándékozó befektetők és a másodlagos piaci lehetőségeket megragadó spekulánsok is.

Lakossági állampapírok állománya

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(forrás: https://www.akk.hu/)

A befektetők fejében az állampapírok kapcsán elsősorban a lejáratig történő tartással elérhető hozamok élnek, főleg a médiában és az óriásplakátokon megjelenő számok miatt. Az inflációkövető állampapírok mostanában kezdenek csak jelentősebb teret nyerni, elismertségük a múltjukhoz képest alacsony. Fontos tisztában lenni azzal, hogy még az éven belüli lejárattal rendelkező (DKJ) állampapírok is – ha csak ideig-óráig is –, de mínuszba mehetnek, ami eredhet a forgalmazó kereskedők vételi és eladási ára közötti különbségből (azaz marzsból) is. Mindaddig így is marad, ameddig a felhalmozott kamattal növelt napi, nyilvántartási, piaci ár meg nem előzi a vásárlás pillanatában aktuális bekerülési, (vételi) árat. Ez a rövidebb papíroknál alig észrevehető időtáv, éven túli lejáratú papíroknál viszont hosszabb intervallum is lehet. De valljuk be, hogy aki lejáratig tartja a befektetését, azt nem is érdekli igazán ez a tényező.

Cikkünk következő részében eddigi gondolatmenetünket folytatva, bemutatunk majd három, általunk komoly érdeklődéssel figyelt eszközt.

Előző bejegyzés
Következő bejegyzés