Mibe fektessünk 2021-ben?

GAZDASÁG

  1. január 01. – 16:21

Mibe fektessünk 2021-ben?

November eleje, vagyis az amerikai elnökválasztás és az ígéretes vakcinabejelentések óta szárnyalnak a tőzsdék. Az általunk megkérdezett elemzők szerint a részvénypiaci optimizmus a 2021-es évben is kitarthat. A magyar megtakarítók ugyan vélhetően jövőre is főleg a magas kamatot kínáló lakossági állampapírokba (így a MÁP Pluszba) teszik a pénzüket, de azért azt is igyekeztünk összeszedni, hogy merre induljanak a globálisan gondolkodók, a merészebb kockázatvállalók.

 

Mibe fektessünk 2021-ben? Az ilyen összeállításoknak van két alapvetése.

Egyrészt az elemzők konkrét befektetési tanácsadását szigorú előírások szabályozzák, ezért mindenki óvatosan fogalmaz, nem azt mondja, hogy az Amazon 35 százalékot emelkedhet 2021-ben, hanem úgy fogalmaz, hogy „érdemes az Amazonra figyelni.”

Másrészt, ha elég szakemberrel beszélünk, előbb-utóbb minden, de annak az ellentettje is szóba kerül. Lesz, aki szerint venni kell az amerikai papírokat, lesz, aki szerint eladni. Akad majd, aki szerint még mindig a tech-cégek drágulhatnak jobban, de lesz, aki szerint most a régi gazdaság képviselői (bankok, energiacégek, közművek) jönnek fel. Ez elkerülhetetlen, de még így is érdemes lehet egymás mellé tenni a gondolatokat, és megismerni a különböző logikákat.

Járvány, vagy vakcina?

A 2021-es elemzést (ilyen sem volt az utóbbi száz évben), alapvetően egy egészségügyi kérdés lengi körül. Ahogy Varga Zalán, az Erste Alapkezelő igazgatója mondja, november elején egyszerre két kockázat is enyhült, új amerikai elnököt választottak és a gyógyszercégek ígéretes vakcinákat jelentettek be, azóta szárnyal a tőzsde.

Ha ez így marad, ha 2021-ben már kifelé indulunk a járványból, ha a vakcinák megjelenése után már nem minden a járványról szól majd, akkor biztosan visszadrágulhatnak az elfelejtett szektorok. Kocsi János, az Amundi részvényspecialistája szerint a V-nap (vagyis a november 9-i Pfizer vakcina-bejelentés után) már megindulhatott a „szutyokrali”, vagyis az addig agyonpüfölt részvények drágulni kezdtek.

De azért mindig ott marad a kockázat, mi van, ha gyorsan jön egy erős harmadik hullám, ha mutálódik a vírus, vagy ha nem sikerül széleskörűen beadni a vakcinát, vagy sikerül, de az nem ad elég időre védettséget. Ha ezek a szcenáriók valósulnak meg, hamar oda lehet a derűlátás, és továbbra is minden csak a túlélésről szól 2021-ben is?

Pénz van

Az is fontos, hogy a gazdaság állapota és a likviditás (mennyi pénz van) akár ellentétes állapotot is mutathat. Miközben tombol a globális recesszió és nő a munkanélküliség, a covidos időszakban a mentőcsomagok miatt kiszórt temérdek forrás és a lakossági óvatosság, a kevesebb fogyasztási inger miatt bőven keletkeznek megtakarítások is. Az emberek egyszerűen nem költik el a pénzüket, nincs étterem, a gyereknek különóra, nincs mozi és sörözés, vagyis elég sok szabad forrás keresi a helyét. Magyarországon például 7000 milliárd forint készpénz is előkerülhet a sifonérból és a párnacihából, akár ennek egy része is a piacokon landolhat.

A K&H szerint a 2021-es év is kedvező kilátásokkal indulhat, a vakcina, a stimulusok továbbra is támogathatják a növekedést. Ilyen helyzetben kockázatot inkább csak a vakcinák elosztásával kapcsolatban esetlegesen felmerülő nehézségek, illetve az érvényben lévő jegybanki és költségvetési támogatások szűkítése jelenthet.

Ráadásul a részvény eszközosztályt az alternatívák hiánya is támogatja. Ahogy az angol tőkepiaci zsargon mondja, egy kedves „kislány”, TINA majd segít. Ez egy rövidítés: „there is no alternative”, vagyis arra utal, hogy most csakis a részvényekkel lehet hozamot elérni. Elsősorban mi is a részvénypiacokra fogunk fókuszálni. Jöjjenek hát a befektetési ötletek!

  1. MÁP Plusz és más lakossági állampapírok

Amikor tavaly (az Index színeiben) is elkészítettük a befektetési összeállításunkat, akkor is a lakossági állampapírokkal, elsősorban a MÁP Plusszal kezdtünk.

Olyanok vagyunk, mint a barkochbázó katona, mindig, mindenről ez jut az eszünkbe? Igen, hiszen álságos lenne egy ilyen összeállítást nem egy évente 4,95 százalékos hozamot ígérő, alacsony kockázatú befektetéssel kezdeni, ami a magyar lakosság messze legnagyobb egyedi eszköze.

A portfólió diverzifikációja fontos, a szofisztikált megtakarító különböző instrumentumok, régiók, ágazatok és pénznemek között osztja meg befektetéseit, de azért valljuk be a MÁP Plusz nagyon erős helyzeti előnyben van, és biztosan helyet követel magának a magyar lakossági portfóliókban.

[Nyomtatott Magyar Állampapír Pluszt mutat egy munkatárs a belvárosi 5-ös számú postán 2019. november 28-án – Fotó: Balogh Zoltán / MTI]

  1. Minden, ami feltörekvő, de különösen Ázsia

2021 egyik fő trendje a dollár gyengülése lehet, ami minden feltörekvő piaci eszköznek segít – említi Al-Hilal István, a Fidelity International befektetési alap közép-európai térséget vezető igazgatója. Vannak olyan befektetési termékek, amelyek általánosan az egész feltörekvő piacot megjátsszák, de külön érdemes figyelni a vírus kezelésében és társadalmi fogadtatásában is jól vizsgázó Ázsia lehetőségeit.

A szakember szerint akár a kötvénypiacon is érdemes lehet megjátszani ezt a trendet, mert a fejlett piacon elérhető 0-1 százalékos kötvényhozamok mellett Ázsiában még mindig elérhetők 2,5-3 százalékos kötvényhozamok is elérhetők. A többféle eszközt együtt kezelő ázsiai alapok (multi-asset funds) például nagyon ígéretesek, a magyar befektetők előtt nem igazán ismert termékek, például a kínai államkötvények is vonzók, de hasonlóképpen Ázsiában a nem fejlődő piacok is vonzók, például a japán jen alapú befektetések.

  1. A fejlődő részvénypiacok

Előbbi pontunkhoz kapcsolódik Hajdu Egon, a CIB Alapkezelő befektetési igazgatójának javaslata, mivel a Biden-adminisztráció miatt csitulhat a kereskedelmi háború, illetve eljöhet a gazdasági fellendülés, a cég a járvány miatt „megütött” fejlődő piaci papírokat ajánlja, mert azok most egyrészt „olcsónak” számítanak, másrészt egy ciklikus fellendülés nagy visszapattanást okozhat ezen a piacon.

 

Mivel a globális fejlődő részvénypiaci indexek 75 százalékát Ázsia teszi ki, ráadásul Kína 2021-2025-ös 5 éves terve a belső fogyasztást erősíti, ezek pozitív szempontokat jelenthetnek a fejlődő térség mellett.

Így látja ezt Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője is, aki szerint a kínai gazdaság lényegében legyűrte a válságot, a második és harmadik negyedévben már nőtt a GDP. Joe Biden Kína-politikája ugyan középtávon kockázat, de hosszabb távon Kína sikeres lehet abban, hogy összeszerelő-üzemből, éllovassá (például kvantumszámítógép és mesterséges intelligencia) váljon. A kitettség felépítésére a legjobb megoldás egy indexkövető ETF (tőzsdén kereskedett alap) lehet, például az iShares MSCI China ETF.

  1. ESG-megközelítés

Több beszélgetőpartnerünk is kiemelte az ESG (environmental, social, governance) felelős megközelítésű befektetéseket. Pekár Dávid, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő portfólió-menedzsere szerint a tőkepiacokon is egyre fontosabbá vált a környezeti, szociális és vállalatirányítási szempontok figyelembe vevő fenntartható és felelős megközelítés, az ilyen vállalatok finanszírozása, érdemes ezen kritériumoknak megfelelő cégekbe fektetni.

Al-Hilal István szerint ennek a fő motorja az lehet, hogy az Egyesült Államok is visszatér a Párizsi Egyezmény szellemiségéhez, és 2021-ben az S és a G mellett az E is fontosabb lesz, vagyis a klímakrízissel kapcsolatos befektetések.

  1. Zöld befektetések

A következő pont az előzővel átfedő, de érdemes külön is megemlíteni a „zöld” invesztíciókat. Az ötszáz legnagyobb amerikai tőzsdei cég teljesítményét mutató S&P 500 index 2020-ban (cikkünk zárásáig) 16 százalékkal emelkedett, eközben a zöldenergiával foglalkozó vállalatok részvényeit tartalmazó S&P Global Clean Energy Index 110 százalékkal. Rotyis József, az SPB Befektetési Zrt. vezető privátbankára néhány konkrét papírt is kiemel.

A dán Orsted néhány év alatt zöld óriássá változott. 2030-ig a becslések szerint átlagosan évi 18 százalékkal nő a tengeri szélerőműparkok száma, az Orstednek ez a fő profilja, A részvény két év alatt 150 százalékkal drágult, de még lehet benne spiritusz.

Az amerikai Xcel Energy, és a tulajdonában lévő Public Service Company of Colorado (PSCC) az Egyesült Államok legnagyobb közösségi napelem-programját működteti, két év alatt 35 százalékkal emelkedett, de még lehet tere a drágulásnak.

A Beyond Meat növényi alapú proteint előállító cég, vagyis az agráriumban „zöld”, a részvényárfolyama egy év alatt 76 százalékot emelkedett.

A Solar Edge Technologies a napelemeket szervezi rendszerbe, az it-cég üzlete amiatt is terjed, hogy egy évtized alatt a napelemek ára az ötödére, az akkumulátorok ára csaknem a tizedére csökkent.

Mások is kiemelik, hogy a zöld energia fokozatosan felvátja a fosszilis energiaforrásokat. Varga Zalán példájával, a világ valaha legnagyobb cége, az Exxon már kiesett a Dow Jones ipari indexből, az S&P indexében is már csak 550 milliárd dollár tőkeértékű fosszilis cég maradt, miközben Joe Biden 2000 milliárd dolláros zöld befektetési csomagot javasolt. A környezettudatoság előtérbe kerülése a megújuló energia mellett kedvez a vízzel és a hulladékkezeléssel foglalkozó cégeknek is, illetve olyan vállalatoknak, amelyek előremozdítják a fenntartható fejlődés megvalósulását.

 

Tengeri szélerőművek Némotország partjainál a Balti-tengeren 2020 augusztusában – Fotó: Jens Büttner /picture alliance / Getty Images

  1. A tematikus alapok

Az elmúlt évben a tematikus befektetési alapokba áramlott pénz, a többi részvényalapból inkább kiáramlott. Al-Hilal István szerint attraktív befektetési téma lehet a konnektivitás (hardveres cégek, félvezetőgyártók, szolgáltatók, üzemeltetők), de a demográfiai változások, vagy a fogyasztás is ilyen téma lehet. A fogyasztási szektor a fogyasztás felpattanásából profitálhat. Érdemes úgy megosztani a portfóliót, hogy legyen benne tartós fogyasztási cikk gyártó (ez ciklikus ágazat) és nem tartós fogyasztási cikk gyártó (ezek a rázós időszakban is stabilan teljesítenek).

  1. Európai bankok és a rotációs elmélet

Sok elemző hisz az európai bankokban is. Varga Zalán a rotációs elméletre utal, vagyis most éppen azok az ágazatok emelkedhetnek fel, amelyeket nagyon megcsapott korábban a koronavírus, vagyis .a bank, az energia, de szép lassan akár az idegenforgalom, vagy a szállodaláncok.

A K&H szerint az új amerikai elnök, Joe Biden kiszámíthatóbb politikája a brexit várható lezárása, illetve az európai mentőalap elfogadása is az európai részvénypiacoknak, azon belül inkább a ciklikus papíroknak segít, például a pénzügyi és energiaszektornak, vagyis a kelet-közép-európai régió, illetve a magyar részvénypiac kilátása is kedvezők.

Elek Péter, a Dialóg Befektetési Alapkezelő befektetési igazgatója ezzel egyetért, szerinte a regionális bankok szinte egységesen felértékelődhetnek. Szerinte a lengyel bankok kifejezetten olcsók, igaz nekik még a svájci frank hitelek semlegesítésével van feladatuk, de a drágább, viszont jobb magyar OTP is drágulhat.

A legnagyobb lengyel bankokat (a kiváló Pekao-t és a jó PKO-z) részben az állam vette meg, ami kockázat, de egy jó bank olyan, mint a lendkerekes autó, ha egyszer felhúzzák, még sokáig jól megy. Kocsi János a leginkább a cseh bankokat preferálja, ahol egy esetleges kamatemelés segítheti a bankok eredményességét. A SocGen csoportba tartozó Komerční banka már 20-25 százalékot drágult, de nagyon erős, ahogy jó a Česká spořitelna is, amely ugyan közvetlenül nincs tőzsdén, csak anyabankja, az Erstén keresztül.

  1. Még mindig az Egyesült Államok?

Hajdu Egon várakozása szerint 2021-ben azok az államok lehetnek sikeresebbek, amelyek a leghatékonyabban és a leggyorsabban tudják megoldani a széleskörű oltás viszonylag jelentős logisztikai feladatát. Ez alapján a szakember az Egyesült Államok részvénypiacától várja a legjobb teljesítményt 2021-ben. Vagyis a banknál az Egyesült Államok technológiai szektora továbbra is preferált, részben a fenti gondolat, részben fundamentális okok miatt. A digitalizáció, az Internet of Things és hasonló trendek továbbra is kitartanak, a Covid-19 járvány ezt csak felgyorsította.

Növekedhet a kiskereskedelmi fogyasztás is, így javulnak az eredményvárakozások ebben a szektorban is, egyre több elemzésben olvasható, hogy az online értékesítés súlya a kiskereskedelmi forgalmon belül 10 év múlva akár 50 százalék is lehet (2019-ben ez 10 százalék volt).

Török Lajos egy konkrét amerikai papírt is megnevez, az online hirdetések optimalizációjára szakosodott The Trade Desk amerikai vállalatot, amely az okostelevíziókra küldött, személyre szabott hirdetések közvetítésében erős. A technológia ugyanakkor még csak gyerekcipőben jár, de jelentős növekedési potenciál van a területen.

  1. Régiós osztalékpapírok

Említettük már a régiónkat, de Kocsi János szerint az osztalékvadászoknak is érdemes körülnézni a térségben. vannak ugyanis olyan cégek, amelyek erősen nyereségesek és „jól is bánnak” a kisrészvényesekkel, vagyis szívesen fizetnek érdemi osztalékot. Ilyen a cseh energetikai óriás ČEZ Group, illetve a távközlési O2 (egykori Cesky Telekom) távközlési cég, de a román BRD Bankra is érdemes figyelni, vagy akár a Magyar Telekomra is. A távközlési szektor képviselői a márciusi – áprilisi nagy visszaesés idején még egész jól teljesítettek, de azóta kimaradtak a fellendülésből. A Magyar Telekomnak sok pénze van (nincs annyi beruházás előtte, 70 milliárd forintos NKP-kötvényt is vett fel), dönthet úgy, hogy a jövőben több osztalékot fizet.

Ha elindul egy gálánsabb osztalékfizetéssel jellemezhető időszak, akkor izgalmas lehet a papír, és a megváltozott osztalékpolitika miatt az árfolyam is emelkedhet. Ennek persze megvan az a kockázata, hogy amennyiben nem változik az osztalékpolitika (a Deutsche Telekom ellen például Horvátországban a kisbefektetők már perre is mentek), akkor a cég amolyan cash-temető maradhat.

  1. Mesterséges intelligencia

Török Lajos szerint a legérdekesebb 2020-ban tőzsdére lépő cégek a Palantir és a C3.ai voltak, amelyek a mesterséges intelligencia és adatelemzés úttörői. A Palantir korábban a CIA leányvállalata volt, és jelenleg a legnagyobb megrendelői az államok és állami szervek, de technológiájuk a nagyvállalatok számára is érdekes lehet. A C3.ai megrendelői között van többek között a Shell és a MMM is. A cégek árazása egyelőre nehezen megfogható a klasszikus metrikákkal, azonban a szakemberek szerint akár a következő Amazonná is válhatnak, amely cég szintén évtizedeken keresztül volt veszteséges, és ma is 90 feletti P/E-vel kereskednek vele.

A Palantir tőzsdére lépését hirdető molinó a New York-i tőzsde épületén 2020 szeptemberében – Fotó: Noam Galai / Getty Images

  1. Orosz nyersanyagcégek

Az orosz piacon szinte minden pillanatban igaz egy hármasság, a nyersanyagrészvények elég olcsók, az osztalékhozam kilátások nagyon kedvezők, csak éppen erős a politikai kockázat – meséli Elek Péter, aki szerint most is akadnak vonzó orosz nyersanyagcégek.

A Lukoil, amely a leginkább piaci, kifejezetten jól menedzselt olajtársaság. A portfóliója diverzifikált, nemcsak az olajkitermelésben, de a finomításban, illetve a vegyiparban is erős.

Vagy a Norilszk Nikkel, amely szintén kiemelkedik az orosz mezőnyből, és a nikkel mellett a réz, illetve a palládium piacán is ott van, ezen nyersanyagoknak pedig éppen nagyon magas az, aktuális ára.

Igaz, ami az orosz politikai kockázatot illeti, Vlagyimir Putyin annyira erős vezető volt, hogy nincsen igazán utódja, ez pedig egy kockázat, azzal fenyeget ugyanis, hogy a szolgálatok, illetve az érdekcsoportok „reggelire megehetik” a következő orosz politikai vezetőt.

  1. Elektromos autógyártás

A Volkswagen azért lehet érdekes, mert az elektromos autók fejlesztése gőzerővel halad, a cég kezdi visszanyerni a dízelbotrány miatt megtépázott dicsőségét – véli Török Lajos. 2020-ban már megjelent az ID.3, amelyet a menedzsment a Golf óta a legfontosabb autójának tart. Az ID.4 pedig 2021 elején érkezhet, mely a népszerű SUV kategóriába készül betörni teljesen elektromos hajtáslánccal. A cég az árazásával könnyen beelőzheti a Teslát, ráadásul, a cégcsoport bizonyos elemeinek külön cégbe való értékesítése is értékteremtő lehet, a Lamborghini eladásából akár 10 milliárd euró feletti bevétele is keletkezhet, amit újabb fejlesztésekre fordíthat, és ezzel ismét az élvonalba kerülhet az autógyártó.

  1. Hedzs a régió és az Egyesült Államok között

Volt már olyan befektetési ötletünk, amelyben javasoltuk az amerikai papírokat. Most jöjjön egy olyan, amelyben az amerikai papírokkal szemben javaslunk részvényeket. Kocsi János véleménye szerint a kelet-közép-európai papírok drágulhatnak, de mivel az amerikai részvényekkel kapcsolatban már lát kockázatot, így ő egy kétoldalú, „fedezeti” ügyletet javasol.

Ha ugyanis a piac a „Price of Perfection” delíriumában van, azaz a tökéletes világot, a legjobb jövőbeli forgatókönyvet árazza, akkor érdemes lehet az S&P 500-at óvatosságból eladni (shortolni), és helyette az egyelőre még alulértékeltebb regionális papírokat megvenni. De melyiket?

A szakember szerint például az energetikai cégeket. Ilyen lehet a magyar Mol és az osztrák OMV, amely olajcégek már a jövő olajiparára készülnek, vagyis keresik a helyüket egy kevésbé fosszilis világban. Az olajiparban egyelőre gondot okoz, hogy a légi közlekedés lefagyása miatt a kerozin iránt nincs kereslet, a finomítók a kerozin helyett is dízelt gyártanak, a dízeltúlkínálat miatt leromlottak a marzsok. Ha a légi ágazat kezd magára találni, az javíthatja a marzsokat.

 

A lengyel olajpapírok helyzete is izgalmas, a PKN és a Lotos állami cégek, lehet, hogy hamarosan összeolvadnak, de az is lehet, hogy nem. Mindenképpen úgy táncolnak, ahogy a lengyel kormány fütyül, ami diszkontot indokol, viszont a papírok annyira le vannak árazva, így azt lehet mondani, hogy innen már aszimmetrikus a kockázat, több esély van arra, hogy az árak feljebb lépjenek, mint arra, hogy még mindig lefelé.

13 + 1. Légitársaságok: felszállásra felkészülni

Lehet, hogy sokak szerint még korai, de a kedvező vakcinahírek hatása már kicsit elkezdtek mocorogni a légitársaságok árfolyamai is, a legtöbb cég azonban még jelentős diszkonttal forog. A tőzsde sajátja, hogy az árfolyamváltozások mindig megelőzik a valós piaci hatásokat, a legoptimistábbal talán már itt is vásárolhatnak.

Azt ugyanis több elemző is megemlítette, hogy hiba lenne lebecsülni az emberi mohóságot. Most mindenki nagyon óvatosnak tűnik, senki nem számít az utazási piac gyors visszarendeződésére. De sokaknak hiányzik az utazás, ha 2021 valóban a visszarendeződés éve lesz, az is lehet, hogy a 2020-ban otthonaikba zárt emberek a vártnál gyorsabban kezdenek el újra utazni fognak, melynek egyik legnagyobb nyertesei a légitársaságok lehetnek. Aki ebben hisz, az Török Lajos szerint a JETS ETF a tengerentúli részvénytársaságokból összeállított index segítségével megjátszhatja ezt a trendet.

[Fotó:  Spencer Platt / Getty Images]

Forrás: https://telex.hu/gazdasag/2021/01/01/mibe-fektessunk-2021-ben

Előző bejegyzés
Következő bejegyzés