Kína esetében a szerkezeti feszültségek és gyenge belső fogyasztás nehezíti a gazdasági növekedést. Németországot stagnáló infláció jellemzi, ez azonban elsősorban a bázishatásnak köszönhető, a maginfláció és a szolgáltatások inflációja továbbra is magas. Az erős piaci várakozások egyelőre nincsenek összhangban a reálgazdasági teljesítménnyel. Romániában a magas infláció és a monetáris szigor a kötvénypiaci kitettségek óvatos kezelését indokolja. Az USA-ban a növekedést továbbra is a fogyasztás hajtja, ugyanakkor a megtakarítások csökkenése és a hitelállomány bővülése egyre nagyobb egyensúlytalanságokat jelez. A munkaerőpiaci stabilitás mögött lassú alkalmazkodás és növekvő vállalati költségnyomás húzódik meg. A jegybankok részéről rövid távon inkább kivárás várható, mint újabb lazítás.
Kína
Annak ellenére, hogy a GDP közelítőleg 5%-os növekedést mutat, inkább lassuló pálya rajzolódik ki, amely elsősorban a szerkezeti feszültségek fokozatos erősödésének köszönhető. A kínai gazdaság várhatóan nem fog jelentősen növekedni 2026-ban, legfeljebb 4,5%-os bővülésre lehet számítani. A legfőbb központi cél az ipari termelésről a kiskereskedelmi forgalom irányába történő hangsúlyeltolás lenne, ez azonban rendkívül nehéz feladat.
A kiskereskedelmi forgalom gyenge teljesítményének elsődleges oka az ingatlanpiaci problémák, valamint a munkaerőpiac gyengesége. Az USA-val ellentétben a tőkepiaci nyereségek nem jelennek meg a fogyasztásban, így a szolgáltatószektor sem képes hasonló növekedésre. Ez a mentalitás a jövőben sem valószínű, hogy érdemben változik, emiatt inkább deflációs környezet válhat meghatározóvá.
A központi vezetés részéről újabb ösztönzők várhatók a kiskereskedelem támogatása érdekében. Jelenleg túlságosan az ipari teljesítmény határozza meg a gazdasági növekedést, ami jelentős instabilitást hordoz magában. A szolgáltatószektorban óriási a potenciál, de a fenti okok miatt nem sikerül tartós áttörést elérni. A kiskereskedelmi piaci szereplők között árverseny zajlik, ami alacsony szinten tartja a marzsokat. Természetesen vannak rövid távú, jelentős nyereséggel járó kivételek, ezek azonban magas kockázattal bírnak.
Kínát illetően lassulás várható, amely azonban nem drámai mértékű. Mindazonáltal a feszültségek egyre nagyobb hatással vannak az országról alkotott általános szemléletre. Menekülni nem érdemes, ugyanakkor inkább a hátralépés javasolt, mivel jelentős emelkedés nem várható.
Németország
Az infláció terén ugyan nem történt jelentős változás, megfigyelhető azonban, hogy a háttérben sem a maginfláció, sem a szolgáltatásokat érintő infláció nem indult csökkenésnek. Az 1,9%-os általános inflációhoz 3,4%-os szolgáltatásinfláció és 2,3%-os maginfláció társul, ami összességében nem kifejezetten kedvező kép. A lefelé ható erő jelenleg, meglepő módon, az energiaárakat érintő bázishatás. A jövőben ez a hatás egyre kevésbé lesz meghatározó.
Az ECB számára így elsősorban a szolgáltatások árszintje, valamint a bérek alakulása lehet meghatározó a kamatdöntések szempontjából. Belátható időn belül nem várható újabb kamatcsökkentés.
A ZEW befektetői hangulatindex többéves csúcsot ért el annak ellenére, hogy az országot érintő gazdasági problémákra továbbra sem született hosszú távú megoldás. Az optimizmus hátterében elsősorban az 500 milliárd euró értékű gazdaságélénkítő csomag első eredményei állnak, amely elsősorban az infrastruktúra, az alapanyaggyártás és a védelmi szektor megrendelésállományát növelte. A piaci várakozások szerint a következő időszakban ez a hatás más szektorok irányába is továbbgyűrűzhet, illetve adminisztratív terheket érintő reformokra is lehet számítani. Érdekes kettősség figyelhető meg: míg az intézményi megközelítés optimista, az átlagember bizalma az aktuális vezetéssel szemben rendkívül gyenge.
A jelentős többletforrás mindenképpen pozitív hatást gyakorolhat a DAX indexre, a rendszerben azonban komoly bizonytalanság van jelen. Jelenleg erős optimizmus érződik, amely nincs alátámasztva reálgazdasági teljesítménnyel. Ez némi zavarodottságot okozhat, ugyanakkor tény, hogy a német gazdaság két év zsugorodás után végre enyhe pozitív tendenciát mutat. Egyelőre stagnálás várható mind Németország, mind az eurózóna tekintetében.
Románia
A 10% körüli infláció miatt a román jegybank nem helyezett kilátásba kamatváltozást. Fogyasztói oldalon a folyamatok komolyabb törés irányába haladnak, a bizonytalanság jelentős. Érdemes a román szuverén kötvények esetében a kitettséget fokozatosan csökkenteni, erre jelenleg elegendő tér és idő áll rendelkezésre.
USA
A GDP-revízió 4,4%-os bővülést mutat, ami két éve a leggyorsabb növekedési ütem, ennek döntő részét a fogyasztás adta. A vállalati beruházások stagnálnak, a kereslet viszont ösztönzően hat a szolgáltatóipar teljesítményére. Ez az egészségtelen gazdasági szerkezet hosszabb távon bizonytalanságot hordoz magában, amelynek később komoly hatásai lehetnek.
A Michigan fogyasztói hangulatindex optimizmust tükröz: a megkérdezettek fenntarthatónak érzik a rendszert, bíznak a tőkepiaci jövedelmekben, és az inflációval kapcsolatban is egyre bizakodóbbak. Ugyanakkor az amerikai háztartások jelenleg többet költenek, mint amilyen arányban a jövedelmük nő, a különbséget megtakarításaik csökkentésével vagy hitelfelvétellel fedezik. Ennek következtében a személyes megtakarítási ráta 3,5%-ra esett, ami történelmi mélypont, és közel 39%-kal alacsonyabb a járvány előtti átlaghoz képest. Ez a helyzet rövid távon fenntartható, de egyre nagyobb feszültségeket hordoz. A 2026-os növekedés fenntartása attól függ, hogy a munkaerőpiac mennyire tudja megőrizni erejét, illetve sikerül-e elkerülni egy jelentősebb hitelpiaci korrekciót.
A munkaerőpiacon jelenleg tapasztalható stabilitás inkább látszólagos: valójában lassú leépülés zajlik, a munkaadók rendkívül óvatosak. Nem vesznek fel több embert, de elbocsátások sincsenek. Ez az óvatosság azonban azt eredményezi, hogy a vállalatok magasabb költséggel, szélesebb munkaerőbázissal működnek. Bár nem emelnek árakat, emiatt csökken a marzs, további szűkülés várható.
A piaci várakozások jelenleg túlfűtöttek, a kockázatokkal alig számolnak. Emiatt egy esetleges lassulás komoly csalódást okozhat. A Leading Index reálisabb képet ad a gazdasági teljesítményről: ez alapján közelítőleg 1,5–2%-os GDP-növekedés várható. Aggodalomra nincs ok, ugyanakkor befektetői oldalról fokozott megfontoltság szükséges.
Egyelőre minden arra utal, hogy a közeljövőben nem várhatók további kamatcsökkentések a Fed részéről, inkább a kivárás indokolt.
