Az energiaválság az „anyaghiányos” Európának fáj jobban. Az euró eddig visszaverte a dollár ostromait, de ha egyszer az amerikai fizetőeszköz áttöri a lélektani határnak számító 1:1-es átváltást, akár nagyon megerősödhet a közös európai pénz rovására.
A szemünk éveken át kisebb számokat szokott meg, 350-360 körüli árfolyamhoz, 0-val kezdődő alapkamat-értékekhez és párszázalékos inflációhoz szoktunk. Ha pedig belemegyünk a „további árfolyamok” fülbe, akkor egy talán még meglepőbb „újdonságként” azon lepődhetünk meg, hogy a dollár jegyzése újabban már alig marad el az euróétól.
Eljött hát a paritás
Paritás – így nevezzük azt az állapotot, amikor a dollárt egy az egyben cserélik az euróval, húsz éve volt ilyen utoljára. Mostanában ezt már kisebb időszakokra elértük, ám eddig az euró visszaverte azokat a támadásokat, amelyeket a dollár indított, ám, ha ezt a lélektani gátat legyűri, akkor könnyen átszakadhat a folyó, nem kizárt akár egy érdemben erősebb dollár az euróhoz képest.
Sándor Dávid, az OTP Global Markets egyik vezetője szerint
Bár az elemzői GDP növekedési várakozások az USA és az eurozóna esetében is hasonló szintekre jöttek le, a magasabb energiaárak, és az orosz gázcsapok elzárásának lehetősége miatt az európai növekedést (és a folyó fizetési mérleg egyenleget) illetően jelentősebb lefele mutató kockázatok látszanak.
Vagyis: Európában komolyabb kockázatok látszanak, ráadásul az EKB-nak a periféria hozam spreadek kitágulására is figyelnie kell majd. (Ez azt jelenti, hogy egyes déli államok nagyon el vannak adósodva, ha az EKB nagyon megemelné a kamatokat, akkor ezeket az államok az súlyos adósságcsapdába kergetné.)
Emiatt a két régió közötti reálhozam különbség jelentős, ami kedvez a dollárnak.
Átmeneti korrekció
Hasonlóan látja a piacokat az SPB Befektetési Zrt. is. Szerintük az amerikai FED jóval kisebb recessziós veszélyekkel szembesül, így magabiztosabban, nagyobb léptekben haladhat az infláció elleni küzdelem irányába, ezért továbbra is érdemesebb a dollár alapú befektetéseket keresni, már csak azért is, mert az elmúlt hónapokban kialakult konfliktusok, és az ebből eredő válsághelyzet vesztese egyelőre egyértelműen Európa, ami szintén a dollár malmára hajtja a vizet.
„Most ugyan némileg erőre kapott a közös európai deviza, ugyanakkor a dollár kamatelőnye bizonyosan megmarad ebben a vonatkozásban”
– véli Kalapos Csaba az SPB Befektetési Zrt. privátbanki üzletágának vezetője.
Európa kritikus helyzet közelébe került, a kontinens motorja, a német gazdaság rég nem látott mélypontokra süllyedt, versenyképessége az energiaellátottság megoldatlansága miatt egyre csökken.
És a hazai hatások
A nemzetközi és a hazai devizapiacoknak vannak olyan ismert bon mot-i, hogy
akárhol is van probléma, az a dollárt erősíti
vagy,
ha a világon bárhol fúj a szél, a forint fog megfázni.
Ezek az okosságok arról szólnak, hogy a befektetői gondolkodás alapján a válságok során (sajnos ezekből most van dögivel) a nemzetközi invesztorok mindig a legbiztosabb devizába menekülnek vissza. Ez nem magyar, vagy európai jelenség, a Business Africa éppen az afrikai devizák kapcsán írta le ezt a jelenséget, de Európára és különösen a gyengécske forintra ez nagyon igaz.
Márpedig, ha ez így van, akkor a trendszerűen gyengülő forintra érdemes reagálnia a magyar befektetőknek is. Elég üres állításnak tűnik, hiszen ez sok mindent jelenthet, de annyira azért nem üres mondat, mert a befektetések kezelésénél három egyenrangú lépés is elképzelhető
- venni
- eladni
- nem csinálni semmit.
Ha vihar van, akkor nem biztos, hogy a kapkodás a jó válasz, ráadásul a gyenge forintra adott értelmes válasz lehet az is, hogy ilyenkor kell venni, hiszen olcsó, illetve az is, hogy ilyenkor kell eladni, mert a trend arra utal, hogy még gyengébb lehet.
Csak ne hagyjuk parlagon!
Karagich István, a Blochamps Capital vezetője szerint ebben az időszakban (ahol ráadásul az infláció is magas) a legfontosabb az, hogy
Kifelé a készpénzből!
Vagyis pénzügyi tudatossággal és diverzifikációval érdemes aktívan lépni. Azt aligha érdemes magyarázni, hogy az olykor már 40-415 forintos euróárfolyam, az elszálló infláció és a folyamatosan emelkedő kamatok miatt mekkora mulasztás kamatmentesen, folyószámlán, vagy készpénzben tartani a megtakarításainkat.
Erre egyébként Surányi György volt jegybankelnök is utalt a Friderikusz-podcastban, mint említette, ha a bankoknál több ezer milliárd forintot tartunk, gyakorlatilag kamatmentes folyószámlákon(vagy készpénzt otthon), azt érdemes kiszámolni, hogy ez 10 százalékos kamatszint idején mekkora veszteség a magánembereknek és a cégeknek és mekkora talált pénz a bankoknak. A készpénztartás ilyen infláció és forintgyengülés idején ugyanúgy veszteség annak, aki tartja, csak itt a nyertes az állam, ő kap kamatmentes finanszírozást.
Egy drága slendriánság
Mindezzel egyetért Karagich István is, aki szerint Magyarországon a készpénzállomány mellett a folyószámlákkal együtt több, mint 17 ezer milliárd forint pihen – és veszít értékéből nap nap után.
Az ilyen krízisek idején azt szokták mondani, hogy két csoport jár igazán rosszul, akinek nincs pénze és akinek sok van, vagyis a szegények és a gazdagok. Hiszen akinek a folyó jövedelme a megélhetésre is alig elég, ott a nagy áremelkedések, például az élelmiszerek erőteljes drágulása, a csapkodó környezet belemarhat a napi kiadásokba.
Míg a leggazdagabbak, akiknek jelentős megtakarításaik vannak, hirtelen nem tudják, hogy hova helyezhetik el úgy a megtakarításaikat, hogy az ne veszítsen reálértékéből. Igaz, utóbbi „problémát” erősen árnyalja, hogy a legvagyonosabbak vélhetően eddig is tartottak devizában denominált eszközöket, amelyekkel azért jobban járnak.
De mi a legjobb érték megőrző ilyenkor?
Az alapvető kérdésre, hogy na de akkor mit tegyen a magánember, nincsenek határozott válaszok. A szakemberek dollárban denominált eszközöket javasolnak, de tapasztalatunk szerint már abban sem értenek egyet, hogy az arany most szintén értéktartó lehet, vagy egyáltalán rövidebb, esetleg inkább hosszabb eszközök segítenek megvédeni a pénzünk értékét.
Döntően a rövid futamidejű, dollárban denominált kötvényeket, és az ezekhez kapcsolódó befektetési eszközöket célszerű tartani a portfóliókban,
– véli az SPB.
A recessziós kockázatok emelkednek, ami továbbra sem kedvez a részvénypiacoknak és az árupiaci keresletet is csökkenthetik.
Ezzel szemben a hosszú futamidejű kötvények vonzóbbá válhatnak, míg az arany és a dollár továbbra is keresett befektetési eszköz maradhat
– írta az OTP a private banking ügyfelei számára közzétett harmadik negyedéves befektetési stratégiából.
