2025 augusztusában a nemzetközi pénzpiacokat továbbra is fokozott volatilitás, a geopolitikai feszültségek és az inflációs várakozások körüli bizonytalanság jellemzi. Az európai és amerikai központi bankok óvatos kommunikációja azt mutatja, hogy a monetáris politika még hosszú ideig feszes maradhat. Ebben a környezetben különösen nagy szerepet kapnak azok a befektetési eszközök, amelyek képesek a kockázatok kontrollálására, ugyanakkor hozamtermelésre is alkalmasak, ilyenek a különböző strukturált termékek, azon belül is a certifikátok. A certifikátok forgalmazása és értékesítése szigorú uniós (pl. Mifid II, PRIIPs) és hazai szabályozás alá esik, ami ügyfélminősítéshez és tájékoztatási kötelezettséghez kötött. A certifikátokról Sven Doernbrack-kel, az SPB Befektetési Zrt. vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
A certifikátokkal kapcsolatban sokszor felmerül a kérdés, miért érdemes egyáltalán foglalkozni velük.
Sven Doernbrack: A fő érv, hogy kereslet van rájuk, és mert léteznek olyan piaci szituációk, amelyekben ezek a strukturált megoldások kifejezetten jól működnek. A vezető nemzetközi kibocsátók aktív termékpalettája is a certifikátpiac iránti tartós befektetői keresletet tükrözi. Piaci szabályozás miatt a kibocsátó kötelező napi aktuális árfolyamon visszavenni a termékét, így folyamatos likviditás és adott esetben idő előtti kilépési lehetőség biztosított.
Gyakori, hogy a befektetők nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy valójában ezek a termékek jól illeszkednének a saját céljaikhoz, jellemzően olyan esetekben, amikor egyedi kockázatok kiszűrésére, vagy hosszabb távú, kiszámíthatóbb hozam elérésére törekednek.
Fontos látni, hogy a certifikát nem egy egységes termékkategória. Számos típus létezik, különböző kockázati és hozamprofilokkal, futamidővel, mögöttes termékekkel, illetve tőkevédelemmel vagy annak hiányával. Ez a sokféleség teszi lehetővé, hogy különféle piaci környezetben lehessen olyan konstrukciót találni, amely releváns és megfelelő lehet a befektető számára. A gyakorlatban strukturált termékekből felépített portfóliók, különösen tartós befektetési számlán, stabil és előre kalkulálható hozamot biztosíthatnak. Tartós Befektetési Számla (TBSZ) alkalmazása esetén a hozam 5 év után adómentessé válhat, ami tovább növeli a certifikátok vonzerejét leginkább hosszú távú befektetések esetén. Nem TBSZ-es környezetben azonban a hozam után adófizetési kötelezettség is felmerülhet.
Hogyan látja a strukturált befektetési termékek hazai elterjedtségét, és miben különbözik a magyar piac ebben a tekintetben a nyugat-európai példáktól?
A hazai bankrendszer termékkínálata ebben a tekintetben még viszonylag szűkös, pedig több jelentős piaci szereplő olyan anyabanki háttérrel rendelkezik, amely lehetővé tenné akár a saját kibocsátású certifikátok hazai bevezetését is. Ennek ellenére a strukturált termékek továbbra is alulreprezentáltak a magyar magánbefektetői térben, szemben a német vagy svájci piaccal, ahol ezek a konstrukciók régóta szerves részei a lakossági befektetéseknek is. Jellemzően a privátbanki és esetleg a prémiumszegmensben elérhetőek egyes esetekben itthon.
A certifikátok ár-érték arány szempontjából gyakran kedvezőbbek, mint sok hagyományos eszköz. Jól felépített konstrukció esetén a befektető előre látja a hozamkilátásokat, ismeri a kockázatokat, és kiemelten tőkevédett vagy feltételesen védett termékeknél egyfajta pszichológiai biztonságérzetet is kap: a kockázatkerülő attitűd így jobban összeegyeztethető a hozamcélokkal. Befektetői szegmensek például a kockázatkerülő befektetők: 100% tőkevédett, alacsony hozamú konstrukció; a mérsékelten kockázatvállalók: indexalapú, feltételes tőkevédelmű termékek; a tapasztalt ügyfelek, privátbanki ügyfélkör: egyedi kibocsátások, zártkörű konstrukciók akár kétszámjegyű éves hozampotenciállal. A hozampotenciál értelmezéséhez fontos a teljesítmény mérése, pl. évesített hozam (IRR), időzítés és volatilitás szempontjából is. A konstrukciók mögöttes termékei is sokfélék lehetnek: egyedi részvények, részvényindexek, nyersanyagok vagy akár kamatlábak többek között.
Mit érdemes mérlegelni a megfelelő certifikát kiválasztásakor?
Több szempontot is mérlegelni érdemes: Fontos-e a tőkevédelem? Ebben az esetben jellemzően alacsonyabb hozammal és hosszabb futamidővel kell számolni. Szeretnék egyedi részvény-kockázatokat kizárni? Akkor egy diverzifikált index lehet a jó választás. Hiszek egy adott szektorban vagy nyersanyagban, de nem akarok közvetlenül az eszközbe fektetni? Ilyenkor egy strukturált termék segíthet a potenciális hozamot egy definiált, mérsékeltebb kockázattal párosítani. Fontos számolni azzal is, hogy devizás certifikát esetén árfolyamkockázat terhelheti a befektetést, amely különösen volatilis környezetben jelentős lehet.
Milyen fő kockázatokkal és korlátokkal kell tisztában lenniük a befektetőknek a certifikátok esetében, és milyen lehetőségek nyílnak ma egyedi, testre szabott konstrukciók kialakítására?
A certifikátok másodpiaci likviditása gyakran alacsonyabb, mint más befektetési termékeké, és az árfolyamukat a kereslet-kínálat is befolyásolhatja. Emellett a kibocsátó hitelkockázatot is jelent: ha a kibocsátó fizetésképtelenné válik, a tőke és a hozam is veszélybe kerülhet. A legtöbb certifikát emellett ún. hozamplafonnal rendelkezik, vagyis a mögöttes termék túlteljesítéséből a befektető nem részesül, csak az előre meghatározott mértékig. A strukturális komplexitás miatt sok befektető félreértheti a működést, ezért a termék megértése és megfelelő tanácsadás elengedhetetlen.
Léteznek olyan befektetők is, akik egyedi elképzelésekkel, konkrét piaci szcenáriókra keresnek megoldást, számukra lehetőséget ad a különböző kibocsátókkal való együttműködés egyedi termékek kialakítására. Ma már nem kizárólag intézményi befektetők számára érhetők el zártkörű kibocsátások: bizonyos esetekben már 50-100 ezer eurós tőkeösszeg mellett is elindítható egy egyedi certifikát-konstrukció.
Milyen trendek figyelhetők meg a nemzetközi certifikátpiacon, és hogyan illeszkednek ezek a különböző befektetői profilokhoz és célokhoz?
A nemzetközi piac legnagyobb kibocsátói, például a Citigroup, a Goldman Sachs, a BNP Paribas, folyamatosan jelen vannak a strukturált termékek piacán, de emellett kisebb, specializált szereplők (pl. Marex, Leonteq) is aktívak, gyakran rugalmasabb feltételekkel és kreatívabb megoldásokkal.
Megfigyelhető, hogy a hagyományos állampapír- és kötvénypiacok helyett egyre több konzervatív befektető keres olyan eszközt, amely kiszámítható hozamot kínál, ugyanakkor nem igényli a piac aktív követését. A tematikus next-gen típusú certifikátok, például ESG, mesterséges intelligencia vagy zöldenergia témájú struktúrák, pedig új generációs befektetői igényekre is megoldást kínálnak.
A termékválaszték tehát bőséges, és egyre inkább látszik, hogy a certifikátok nem csupán válság- vagy átmeneti időszakokban, hanem strukturálisan is értelmezhető, hasznos eszközei lehetnek egy diverzifikált befektetési portfóliónak. A kulcs a megfelelő termékismeret, valamint a befektetői célok és kockázattűrés pontos feltérképezése.
Milyen szerepet tölthetnek be a certifikátok a 2025-ös bizonytalan piaci környezetben egy professzionálisan felépített portfólióban, és milyen előkészületek szükségesek a megfelelő termékválasztáshoz?
A 2025-ös piaci környezet bizonytalanságai ellenére a strukturált termékek, főképp a certifikátok, egyre inkább helyet követelnek maguknak a professzionálisan felépített befektetési portfóliókban. Megfelelő termékválasztással és tanácsadói háttérrel a certifikát nem csupán alternatíva, hanem stratégiai építőkockája lehet a modern vagyonkezelésnek. A strukturált termékek átláthatósága és összehasonlíthatósága korlátozott, ezért alapos előzetes elemzés és egyedi szcenáriótervezés ajánlott.
A strukturált termékek iránti érdeklődés növekedésével párhuzamosan pár hazai privátbanki szereplő, köztük az SPB Befektetési Zrt. is, kínál elérhető certifikátokat jellemzően egyedi konstrukciókkal, nemzetközi kibocsátókkal együttműködésben.
