Nem kevesebbet vállaltam, mint a jelenkori válságokon átívelő trendek vizsgálatát.

A mai kitekintésben egy olyan megatrendet hoztam, melyben túlzás nélkül kijelenthető, hogy a piaci elemzők már a jelen kríziseket megelőző években fordulatot vártak. A (piaci) fordulat azonban természeténél fogva olyan, hogy érkezését általában nem várt esemény előzi meg; nem volt ez másként a fejlett országok kötvény piacán sem.

Ma, kicsit rendhagyó módon egy általános jelenséget, a piaci kamat- és az inflációs trendeket járom körül.

Tényként rögzítsük, hogy a jelen példában szereplő 10 éves lejáratú, fix kamatozású kötvény hosszú évtizedek óta tartó csökkenő hozamtendenciája 2020 márciusi indulással megtört, árfolyama pedig 2022 áprilisában kimozdult a több évtizede érvényes emelkedő trendcsatornából.

De mi is az a kötvényhozam és mit jelez előre?

A kötvények hozama annak kibocsátója által felvett hitel (kamat) feltételeit és ezeknek a feltételeknek a változását tükrözik. A hozam és az inflációs várakozások (normál esetben) erősen korrelálnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például a következő időszakra a piac növekvő pénzromlási ütemet vár, akkor a kötvényekkel szemben is növekszik a hozam (kamat) elvárása. Más szempontból, ha az a várakozásom, hogy a tőkém „X” év múlva adott százalékkal kevesebb vásárló erőt fog képviselni, akkor a fix kamatozású eszközöktől azt várom, hogy a kötvény kibocsátója vagy eladója ezt a pénzromlási ütemet kompenzálja. Így a kötvényhozam, mint piaci jelenség, többek között alkalmas a pénzpiaci szereplők inflációs várakozásának az előrejelzésére.

Nos, a piaci szereplők a 2020-as években jóval hevesebb inflációt várnak, mint az elmúlt évtizedekben. Emlékezhetünk, hogy például a 2010-es évek első felében az amerikai és az európai monetáris politika (szinte) mindent annak rendelt alá, hogy inflációt generáljon. Mostanában hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a defláció (az árak csökkenése) legalább ugyanekkora kár a gazdaságoknak. Az egyre olcsóbbá váló fogyasztási cikkek a vásárlások/beruházások elhalasztását eredményezik, s így végső soron a gazdasági növekedést lehetetlenítik el.

De akkor miért akkora probléma a heves áremelkedés?

Alapvetően akkor probléma, ha nem a gazdaság természetes növekedéséből fakad. Hiszen akkor jól irányzott kamat politikával (a pénz mennyiségének szabályozásával) optimális mederbe terelhető lenne. A probléma akkor jelentkezik, ha valamilyen külső, a piaci szereplőkön kívüli sokkhatás okozta kereskedelmi egyensúlytalanság lép fel.

Jelen esetben (elsősorban) a nyersanyagok és az élelmiszerek piacán alakult ki szűk kínálati keresztmetszet az orosz és az ukrán export kiesésével. A folyamat azonban már a pandémia elején megindult. A kereskedelmi kapcsolatokba az ellátó láncok sérülésével egyre nagyobb költségek és árrések épültek be. Bizonyos helyeken egyenesen termékhiány lépett fel a termelési kapacitások szűkössége miatt. Ezen források kiesése/drágulása ezután begyűrűzik az egész gazdaságba, végső soron a lakossági fogyasztói árakba. Illetve jelen példánkban vizsgált kötvényekkel szembeni hozam (kamat) elvárásba.

A kötvények hozamát (ide nem véve a különböző kockázati felárakat és külső intervenciókat) tehát az inflációs várakozások mozgatják. Nagyon úgy tűnik, hogy az 1980-as évek óta a relatív kezelhető mederben tartózkodó árszintek megengedték az előre tekintő hozamok folyamatos csökkenését. Sőt a jegybanki kötvény vásárlások még segítették is azt a 2010-es években.

A mostani évtized ebben változást hozott, a tendencia egyelőre megfordult. Ha vissza is térnek majd a csökkenő hozamszintek, bizonyos, hogy ezeket az éveket nehezen feledjük, és bizony nem elhanyagolható kérdés, hogy a fordulat milyen kamat/inflációs szintekről következik be. Minden bizonnyal ezek a magasságok – jelen esetben – a válságunk mélységét jelölik ki. De ne feledjük, a tőkepiaci trendek akkor fordulnak, mikor nem számítunk rá. Ettől még bízhatunk benne, hogy a geopolitikai feszültségek és a kereskedelmi kapcsolatok akár rövidtávon megoldódnak. Ebben az esetben a kamatok és az árszintek csökkenni fognak, melynek a tőkepiacok javulása mellett a mindennapi életünkre is pozitív hatása lesz.